2011
júl.
6.

Semjén Zsolt, a KDNP elnöke előszeretettel mutatja be a Fideszt egy nagy, széles spektrumú, épp ezért kevéssé markáns pártként (joggal), melyhez képest szerinte a KDNP egy jóval karakteresebb vonásokkal rendelkező politikai alakulat. A kereszténydemokrata pártelnök szerint e kisebbik párt feladata markáns vonásokkal felruházni a szövetséges néppártot: "a KDNP világnézeti párt, a horgony a csapkodó hullámokban, a Fidesz szerepe a mozdonyé”.

Kapcsolódó hivatkozások:

 

Nem egy központi szereplő

 

A kormányalakítás során már tudható volt, milyen témák mentén képzeli el a KDNP a „lehorgonyzást”:

  • Az abortuszról rendelkező jogi normák szigorítása, a „magzati élet védelme” jegyében a művi terhesség-megszakítások lehetőségének drasztikus szűkítése
  • Az egyházi iskolák számának és jelentőségének (valamint, ezzel összefüggésben állami finanszírozásuk) bővítése
  • A vasárnapi munkavégzés korlátozása
  • Határon túli magyarok kettős állampolgárságának és teljes körű magyarországi szavazati jogának biztosítása
  • A bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményének megszüntetése, az azonos nemű párok jogainak szűkítése
  • A könnyű drogok fogyasztóinak kriminalizálása
     

Egy év koalíciós kormányzás után a fenti ügyekben már vagy megszülettek a döntések, vagy körvonalazódik a kormány álláspontja a kérdésben. Az alábbi módon alakultak a „lehorgonyzást” képviselő témák:

 

1. Abortusz: prófétai jelre várva
Az abortusz direkt jogi szabályzásában lényegi változás nem történt. A 2012-ben hatályba lépő, új alaptörvény ugyan rögzíti, hogy "a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg", de ennek az elvi kinyilatkoztatásnak nincs az aktuális szabályzást befolyásoló következménye. A Fidesz és a KDNP 2011 márciusában tartott frakcióülésén lefolytatott vita a miniszterelnök által „kompromisszumosnak” nevezett, fenti megoldással zárult: jelképes, elvi kinyilatkoztatás, de változatlan gyakorlat. Semjén Zsolt így értékelte a történteket: "Tisztában vagyunk azzal, hogy nem lehet olyan törvényt hozni, ami a társadalom többsége nem fogad el. Nem az a cél, hogy egy betarthatatlan törvényt kényszerítsenek rá a társadalomra, hanem, hogy prófétai jel módjára meggyőzzék a társadalmat az emberi élet szentségéről"
 

2. Egyházi iskolák: expanzió fiskális motivációval
A kereszténydemokrata államtitkár által de facto vezetett oktatási tárca és a korábbi KDNP-s tervek alapján az egyházi iskolák növekvő számát akár Semjén pártjának sikereként is értékelhetnénk. Itt azonban érdemes trendeket vizsgálni: az önkormányzatok a Széll Kálmán-terv és a nemzetgazdasági tárca megszorító intézkedései okán adják át sorban nevelési-oktatási intézményeiket a jobb finanszírozási helyzetben lévő egyházaknak. Nem volt valódi vita vagy érdekellentét a koalíciós partnerek között, ez a változás legalább annyira volt fontos a forrásbővítés és kiadáscsökkentés útjait kereső Fidesznek, mint a világnézeti horgonyokba kapaszkodó KDNP-nek.
 

3. Vasárnapi munkavégzés: változatlan feltételek
A KDNP egyik legnagyobb „szakpolitikai” és szimbolikus témájának kudarca zajlott le az elmúlt hónapokban. A párt évek óta folytatott kampányt azért, hogy a kereskedelem bizonyos szereplői a hét utolsó napján kötelezően tartsanak zárva. Az ügy érdekében létrehozott http://szabadvasarnap.hu/ honlap még azzal kecsegtet, hogy a KDNP javaslatára januártól korlátozzák a vasárnapi nyitvatartást, de azóta Orbán Viktortól tudhatjuk, hogy „amíg nem lehet megélni heti ötnapi munkából, addig nincs lehetőség az üzletek vasárnapi zárva tartására”. A KDNP itt sem mert vagy tudott nyílt ellenszegülést tanúsítani: Harrach Péter frakcióvezető közlése szerint „megértették a miniszterelnök úr üzenetét”.


4. Kettős állampolgárság és szavazati jog: félmegoldások
A 2004 decemberében tartott, sikertelem népszavazás automatikus és kollektív állampolgárságot ígért volna a határon túli magyaroknak. Orbán Viktor kormánya azonban az eljárási szabályok egyszerűsítésével, de változatlanul egyéni kérelem és elbírálás alapján biztosítja a honosítás lehetőségét – szó sincs tehát arról, hogy egyszerre emelt volna be milliókat a nemzettestbe (2011 júniusában ünnepelték a százezredik kérelmezőt, az elégtelen érdeklődés tünete az a még körvonalazatlan terv is, miszerint a határon túli diákok is vehetnének fel diákhitelt – ha kettős állampolgárok lesznek).
Semjén Zsolt eme új állampolgárok esetében az egységes és egyenlő, teljes értékű választójog mellett foglalt állást – az új törvény e részeit azonban még koncepció formájában sem ismerjük.


5. Melegjogok: nem a homofóbia diktál
A több konfliktust is hozó, siófoki alkotmányügyi egyeztetés egyik leghevesebb vitája Salamon László és Navracsics Tibor között zajlott, amikor is a KDNP-s politikus azzal vádolta a fideszes tárcavezetőt, hogy „kiegyezett a homoszexuálisok szervezeteivel”. A kereszténydemokraták a bejegyzett élettársi kapcsolatot annak törvénybe iktatását követően az Alkotmánybíróságnál támadták meg. A 2010. január 1-től hatályos szabályokat azonban a jelenlegi kormány sem írta át, és bár a házasság intézményéhez fűzött, kedvező jogkövetkezmények (pl. családi adózás) indirekt módon gyengíthetik a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők helyzetét, egyelőre szó sincs a jogintézmény eltörléséről.


6. Európa legszigorúbb drogtörvénye még nem tért vissza
A KDNP egyértelmű és teljes kriminalizációs törekvései nem tudták alapvetően átírni a kábítószerrel kapcsolatos, hatályos joganyagot. A 2013-tól a tervek szerint hatályba lépő új büntető törvénykönyv (Btk.) a kábítószerrel kapcsolatos jogsértések esetén csak az első esetben engedné meg az elterelést, a következő alkalomnál már büntetés kiszabását írná elő. Szintén szűkült az enyhébb büntetés kiszabását lehetővé tevő elemek köre, ugyanakkor továbbra sem beszélhetünk arról, amit a KDNP szeretett volna, miszerint minden, a drogfogyasztással kapcsolatos magatartást kriminalizálna és büntetőjogi eszközökkel kezelni az állam.
 

Méreg nélkül

 

A kereszténydemokraták által meghirdetett, programszerű elemek mellett a kormányzás hétköznapjai is több pártközi konfliktust hoztak. Ezek közül a nagy nyilvánosságot kapott ügyeket emeljük ki.


7. Alkotmányozás: a kereszténydemokrata javaslat elvetése
A koalíció egyik fontos erőpróbája volt az alkotmányozás folyamata. Az alapvető kérdések és előzetes javaslatok kidolgozása eredetileg a KDNP-s Salamon László feladata volt, aki egy többször módosított, 16 oldalas koncepciót tett le a kormánypárti politikusok asztalára. Az alkotmány-előkészítő bizottság elnöke azonban szinte hiába dolgozott: a miniszterelnök felkérésére megalakult egy „szövegező bizottság”, melyet már Szájer József vezetett. A testületben Salamon is helyet kapott, de a további folyamatokban a harmadik tag, a fideszes Gulyás Gergely, és a szintén fideszes Szájer József iPadje játszott főszerepet, Salamon László és a KDNP lényegében kiszorult az alkotmányozásból.


8. Az „egynapos csata” az Alkotmánybíróságról és a különadóról
A nyílt szembeszegülés lehetőségével az elmúlt egy évben egyetlen alkalommal, egy napig élt a KDNP: a különadókról szóló törvény, valamint a kedvezőtlen alkotmánybírósági döntés után az AB jogköreit is korlátozó Lázár-javaslat kapcsán a frakcióvezető Harrach Péter egy televíziós interjúban felvette a módosító javaslat benyújtásának lehetőségét. A kereszténydemokrata politikus azt is megjegyezte, hogy e javaslatok kapcsán a Fidesz nem is kérte ki a KDNP véleményét.
Az ellenállás végül egy nap után tört meg, a különadó lényegi, kifogásolt elemét, azaz a visszaható hatályt az új, KDNP által is megszavazott javaslat is tartalmazta - az Alkotmánybíróság legutóbb 2011. május 6-án hozott határozatában semmisítette meg ezt az elemet, az emberi méltóság védelmére hivatkozva.


9. Önállósodási törekvések Budapesten
Az első kereszténydemokrata, aki sikerrel szállt szembe a Fidesszel, és önálló KDNP-s arcot mutatott fel, a párt jelenlegi fővárosi elnöke, Szalma Botond hajózási nagyvállalkozó milliárdos. A kereszténydemokraták legerősebb fővárosi szervezetére, az újpesti KDNP-re támaszkodó Szalma az igazságügyi tárca államtitkárát győzte le, holott utóbbi bírta a pártvezetés támogatását, és kihívójánál jóval ismertebb arc a nagypolitikában. Szalma Botond kampánya azonban pont az önálló KDNP üzenetére épült, és a fővárosi kereszténydemokraták ennek szavaztak többséget.
Azóta Szalma Botond több ügyben is ütközött a Fidesszel: 2011 januárjában a fővárosi KDNP-vel ítélete el a fideszes Wintermantel Zsolt újpesti polgármester döntését, mellyel az „személyre szabott”, élethosszig tartó juttatással járó életműdíjjal kívánta jutalmazni elődjét, Derce Tamást. Májusban és júliusban is konfliktusba keveredett a kerületi, fideszes vezetéssel: előbb a képviselő-testület ülésén tört ki botrány egy vagyonkezelői beszámoló miatt – az ez ellen szavazó KDNP-s és fideszes képviselőket a többség visszahívta a gazdasági bizottságból, majd júliusban a helyi KDNP tüntetett a fideszes polgármester ellen.
Fontos ugyanakkor rögzíteni azt is, hogy Szalma Botond fenti akcióival nem a KDNP-s vezetés „hivatalos” álláspontját, vagy akár a kereszténydemokrata mainstream gondolkodást képviseli.
 

10. Vita Hoffmann Rózsa és Pokorni Zoltán között
Permanens háború folyik a két oktatáspolitikus között, részeredményekkel: az oktatási reform részleteit 2010 ősze óta a nyilvánosság előtt vitázik a parlamenti szakbizottság elnöke és az oktatási államtitkár. A KDNP-s politikus elképzeléseit tartalmazó közoktatási és felsőoktatási törvényjavaslatok elfogadása folyamatosan csúszik: a 2010 végére tervezett lezárás helyett idén tavasszal a szakmai vitát újra kinyitották, majd a parlamenti tárgyalás időpontját is előbb nyárra, majd őszre tolták. Nincs biztos információ arról, hogy milyen tartalommal és határidővel születik meg a két reformtörvény.
A két politikus vitája azonban hamar személyes síkra terelődött: a sajtóban történt üzengetés végén Hoffmann Rózsa (fideszes párttagságára hivatkozva) a Fidesznél etikai vizsgálatot kezdeményezett Pokorni ellen – a párt azonban nem ítélte el alelnökét. Ezt követően az államtitkár felajánlotta lemondását a miniszterelnöknek, Orbán Viktor azonban megvédte és bizalmáról biztosította az államtitkárt.

 

Mozdonyhorgony? Az hülyeség, nem?

 

A bejegyzés trackback címe:

https://republikon.blog.hu/api/trackback/id/tr13044637

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.