2014
nov.
26.

Időközi választások eredményéből nem érdemes országos adatokra következtetni – ezt az alapigazságot ma már szinte mindenki elfogadja, aki politikával foglalkozik. Mindez azonban csak annyit jelent, hogy egy időközi választás eredménye nem mond semmit a pártok országos eredményéről és egy „most vasárnapi” választáson megszerezhető támogatottságáról – nem pedig azt, hogy semmilyen értelmes állítást ne lehetne megfogalmazni egy-egy időközi választás után. TÓTH Csaba öt következtetést fogalmaz meg.

Kapcsolódó hivatkozások:

ujpest-2649.jpg
1. A Fidesz támogatottsága tényleg apad, de pánikra egyelőre nincs oka. Újpest a Fidesz számára hagyományosan rossz terepnek számít; a Republikon választási elemzései alapján ez a körzet az ország második legbaloldalibb területe (a XIII. kerület többi részét magában foglaló körzet után). A jobboldali párt rendszerint országos támogatottságának kevesebb mint háromnegyedét kapja itt, így egy itteni 30 százalékos eredmény országosan 41 százalékot jelentene – ám az alacsony részvétel és az eltérő mozgósítási képességek miatt ilyen országos számra extrapolálni nem érdemes. A meglepetés – a Fidesz eredménye kapcsán – így elsősorban az, hogy míg korábban a legtöbb elemző azt vélelmezte, hogy az alacsony részvétel kedvez a kormányoldalnak, most kiderült, hogy a Fidesz szavazói pont úgy otthon tudnak maradni ha elégedetlenek pártjukkal szemben, mint a baloldali vagy bizonytalan választók.


2. Technika és mozgósítás szavazót teremteni nem tud. A fentiek éppen ezért jól jelzik a Fidesz „professzionális” kampánygépezetének, a sokan emlegetett „Kubatov-listáknak” a hátrányait is. A Fidesz mozgósítási technikájának lényege, hogy különböző – vitatott legalitású – eszközökkel azonosítja potenciális választóit, őket a kampányban célzottan szólítja meg majd célzottan mozgósítja. Mindennek feltétele azonban, hogy legyen kit mozgósítani; hogy a párt szavazói a megkeresésre menjenek is el a fülkébe és húzzák be az ikszet. Ez az elem hiányozhatott most és ez lehet a leginkább elgondolkodtató a Fidesz számára. Ha a szavazók – politikai okokból, a Fidesz programja, akciói vagy stílusa okán – elfordulnak a párttól nincs az a lista, nincs ez a technológiai eszköz ami visszahozza őket. Márpedig a Fidesz 2010 óta folytatott stratégiájának lényege, hogy egy erősen szervezett kisebbség hatékony mozgósítását használja nagy parlamenti többség elérésére. Ám ha a kisebbség tovább fogy, nincs az a választási rendszer ami többséget teremt belőle. 44 százalékkal még lehetett kétharmados többséget szerezni. 40 százalékkal már nem lehetne; 35-el már a sima többség is veszélybe kerülhet.


 3. Nincs jobbikos áttörés Magyarországon – az elégedetlenek az erősebb kihívóhoz vándorolnak. Az ózdi megismételt választás után a média – nem először – attól volt hangos, hogy a Fidesz fő kihívója előbb-utóbb a Jobbik lesz. Ám az újpesti eredmények jól jelzik, hogy erről nincs szó; a Jobbik támogatottsága itt még csökkent is. A magyarázat alighanem az, hogy jelen pillanatban a kormánnyal elégedetlen szavazók az „erősebb kihívóhoz” vándorolnak: ez kisebb településeken a Jobbik, nagyobb városokban és főleg Budapesten az MSZP. Nem először látjuk, hogy a választók „stratégiai szavazás” iránti érzéke sokkal nagyobb, mint sokan gondolni szokták: képesek azonosítani a választás tétjét és az esélyes szereplők között választani. Alighanem ez a jelenség vezetett az egyébként országosan némileg erősödni látszó LMP enyhén gyengébb szerepléséhez.


4. A baloldali – és kiábrándult választókat – az MSZP képes integrálni; a DK és az Együtt, PM „hiánya” nem látszott az eredményeken. A baloldal helyzetének 2010 utáni alakulása kapcsán sokan leírták, hogy a baloldalra kevés új szavazó érkezett – ők is talán leginkább az Együtt-PM által –; az új pártok közötti tétek leginkább a baloldali bázis újraosztásáról szóltak. Az újpesti választás azt mutatta meg, hogy az MSZP akkor is képes integrálni e szavazókat, ha a többi kisebb baloldali párt nem áll a jelölt mögé. Ez egyben azt is jelenti, hogy az indulás formájával kapcsolatos baloldali viták céltalanok: ahogyan a baloldal majdnem ugyanúgy szerepelt Budapesten áprilisban „együtt” mint májusban „külön”, majd októberben „koordináltan”, úgy most azt látjuk, hogy eredménye akkor se alacsonyabb, ha csak az MSZP logó jelenik meg a jelölt mögött.


5. Nem igaz, hogy a „régi politikusok” versenyhátrányt jelentenek. Talán a legfontosabb tanulság az újpesti választás kapcsán az a kontraszt, ami a kormányellenes tüntetések képei és retorikája, valamint a választás fekete-fehér eredménye között húzódik. A kormányellenes tüntetések rendre politikus és különösen „régi, elhasználódott” politikus-ellenes jelszavakat skandálnak, nem csak Orbán, de az egész politikai elit távozását követelve. Ehhez képest az időközi választást fölényesen megnyeri egy olyan jelölt, aki vélhetően plasztikusan kifejezi mindazt, amire a tüntetések szónokai régi politikus alatt gondolnak: önkormányzati képviselő, felvállalt MSZP-s brand, KGB-s vádak. Melyik az „igazi” magyar valóság?
Vélhetően a kettő együtt. A nyers indulat, a politika elutasítása és a kormányellenes mozgalmak nélkül a Fidesz támogatottsága nem csökkent volna annyira, hogy az MSZP ilyen fölényesen megverje Újpesten. Ám a Fidesz legyőzéséhez politikai alternatíva szükséges – az újpesti választók számára pedig ezt most az MSZP jelentette. Már az önkormányzati választásokon is látszott, hogy a „régi” baloldali polgármesterek, legyenek azok terhelve akár súlyos politikai örökséggel is – legyen szó Molnár Gyuláról, Gegesy Ferencről vagy Ipkovich Györgyről, akik nehéz körzetekben hoztak vártnál jobb eredményt, vagy akár Tóth Józsefről vagy Hajdú Lászlóról, akik kétségkívül jobb körzetekben, de nyerni is tudtak, mégpedig növekvő fölénnyel – mégis gyakran jobban teljesítenek mint az ismeretlen jelöltek. A politikai múlt nem mindig hátrány, mert jelent tapasztalatot, beágyazottságot és kitartást is – mindhárom képesség elengedhetetlen a politikában.
Sem a „régi politikai elit” tagjai, sem a tüntetések szervezői és aktivistái nem örülnek neki, de az utóbbi hetek fejleményei mintha azt mutatnák: az Orbán-kormány leváltásához mindkét csoportra szükség lesz.


A bejegyzés trackback címe:

https://republikon.blog.hu/api/trackback/id/tr806933855

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.