2014
dec.
2.

A holland liberális D66 által szervezett konferencia célja a sajtószabadság állapotfelmérése volt, Európán kívül és belül. A konferencia címe (Nincs szabadság sajtó nélkül) akár megfordítható is lenne: sajtószabadság mellett alighanem egy diktatúra nem tud létezni, a sajtó szabadsága így együtt jár a demokratikus szabadsággal – Beszámoló REINER Rolandtól, aki a rendezvényen a Republikon Intézetet képviselte.

d6602.jpg

A D66 számára a sajtószabadság védelme és egy kiemelt terület, a konferencia része volt annak a közös európai gondolkodásnak, ami olyan médiaszabályozást dolgozna ki, ami hosszútávon és a különböző országokban egyaránt védeni tudná a szabad és plurális médiát. Különösen érdekelte az európai liberális közösséget Reiner Roland kollégánk ismertetett álláspontja, mivel az évekkel ezelőtt már komoly uniós kritikákat kiváltott magyar médiatörvény óta figyelemmel kísérik az Orbán-kormány vonatkozó jogalkotását és gyakorlatát. Megújult lendületet adott e figyelemnek az internetadó tervezett bevezetése – ezzel kapcsolatban Marietje Schaake fordult írásbeli kérdéssel az Európai Bizottsághoz. A Republikon Intézet szervezőként és résztvevőként is aktív szereplője annak a nemzetközi dialógusnak, melyben partnereinkkel közösen keressük a lehetőséget arra, hogy az Európai Unió képes legyen a csatlakozó államok által vállalt demokratikus működési alapelvek, így a sajtószabadság minél teljesebb megvalósulását biztosítani a tagállamok szintjén is.

A sajtószabadság védelme folyamatos és általános ügy: míg a diktatúrákban, fél-diktatúrákban egyértelműek a határsértések (cenzúra, újságírók vegzálása vagy akár bebörtönzése), a demokratikus berendezkedésű országokban is kialakulhatnak olyan helyzetek, amelyek a szabad sajtó ellehetetlenüléséhez vezetnek – ezekre fokozottan kell tehát figyelni. A túlzott kormányzati-hivatali kontroll, az öncenzúra vagy a politika és a média összefonódása (vezető politikusok, vagy érdekkörükbe tartozó üzletemberek tulajdonolta televízió-társaságok vagy újságok, mint Olaszországban vagy Magyarország esetén) mind-mind létrejöhet jogállami keretek között, eredménye azonban a sajtó szabadságának csorbulásán keresztül az ország szabadságának korlátozottságához vezethet.
Legyen szó brüsszeli európai uniós tudósítóról vagy az ukrán-orosz frontvonalról közvetítő újságíróról, egyértelművé vált, hogy az újságírói munkát mindenhol „nehezítik” a politikusok, szóvivők vagy minisztériumok – a holland újságírókkal is előfordul, hogy egyszerűen nem kapnak választ egy-egy politikustól, míg más csatornánál dolgozó kollégájuknak nyilatkozik az érintett. Tény ugyanakkor, hogy olyan esetről, mikor egy újságírót nem engedtek volna egy politikus közelébe, vagy akár fizikailag akadályoztak volna – ahogy nálunk az utóbbi években többször megtörtént – nem számolt be senki.  


Végül a sajtószabadság 21. századi helyzetének elengedhetetlen eleme a média demokratizálódása a közösségi médián keresztül: minden hírfogyasztó egyben potenciális hírgyártó is lehet – az online média korábban  elképzelhetelten módon terjesztette ki a bevonódás lehetőségét. A konferencia előadói ugyanakkor felhívták arra is a figyelmet, hogy a közösségi média egyszerre terjeszti ki és zárja be az állampolgárt: egyrészt a Facebook vagy a Twitter segítségével mindenki „újságíró”, de legalább is hírhozó lehet. Ezen felületek részben szűrik is a valóságról alkotott képet, azáltal, hogy csak az olvasónak szimpatikus tartalmat jelenítik meg. A tudatos állampolgárnak ezért folyamatosan figyelnie érdemes arra, hogy széles körből tájékozódjon, folyamatosan fenntartva a kritika lehetőségét.  

A bejegyzés trackback címe:

https://republikon.blog.hu/api/trackback/id/tr596951305

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.