Hatékonyabb lenne a gyűlöletbeszéd OKAI ellen harcolni, mint egy Facebook-oldal betiltásáért küzdeni; utóbbi módszer ugyanis alkalmatlan a meggyőzésre, és nem is túl tartós - írja legújabb blogbejegyzésében REINER Roland.
A kuruc.info Facebook-oldalának betiltása kifejezetten káros: az ugyanis amúgy kétség kívül rasszista, gyűlöletkeltő honlap nyilvános, adott esetben vitaképes részét jelenítette meg. Egy felületet, ahol a kuruc.info olvasói sok esetben arccal, névvel, munkahellyel megjelenő támogatók és hozzászólóként jelentek meg: nem pedig arctalan, megbecsülhetetlen tömegként. A kuruc.info FB-csoportja volt az internet adta lehetőség arra, hogy a nekünk nem tetsző állásponttal szemben névvel vagy név nélkül, de ellenvéleményt fogalmazzunk meg, formáljuk a másik fél gondolkodását. A csoport megszüntetése ezt a lehetőséget vette el, nehezítette meg: vita helyett erőből, felülről törölte el a nem tetsző véleményt.
A kuruc.info betiltása, mely kormánytól függetlenül minden évben előkerült az elmúlt 6-7 évben, még sosem járt sikerrel. Az amerikai szerverről működő honlap egy-két alkalommal egy-két napig elérhetetlenné vált ugyan, de a tartós lekapcsolására tett kísérletek mindig megbuktak. Minden ilyen alkalommal éles vita alakult ki, hogy helyes-e központi akarattal betiltani egy ilyen honlapot, mely egyértelműen szélsőséges, kirekesztő, gyűlöletkeltő és több esetben jogsértő tartalmat jelentetett meg. Minthogy amerikai szerverről működik, a kuruc.info-t csak az ottani törvények szerint lehet felelősségre vonni. Amerika azonban a szólásszabadságon kiemelten védő országok mintapéldája, így minden, a honlap tartalmáról szóló vita Magyarországon tulajdonképpen egy következmények nélküli – de ettől függetlenül hasznos – gondolkodás arról, hogy mit kezdjünk egy ilyen oldallal.
illusztráció: Matt Mahurin
Az egész történet azonban tegnap új fejezettel gyarapodott: a honlap helyett annak Facebook-oldalát vették célba az ellenzők, sikeresen. A kuruc.info FB-oldala, melynek a törlés pillanatában több, mint 70 000 tagja volt, tegnap hajnalban eltűnt. Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy ha kuruc.info maga érintetlen és működik tovább, mi értelme volt megszűntetni egy közösségi oldalon lévő kihelyezett részét. Azt a látható és valamilyen szinten alakítható-formálható részét ennek a közösségnek, amelytől sokan – jogosan – félnek. A Facebookkal összekötött honlap ugyanis nem csak azzal járt, hogy láthatóvá vált, milyen sok ember olvassa a kuruc.info-t, de sokuknak arca is lett. Bár minden bizonnyal a hozzászólók egy része csak erre a célra létrehozott profillal írta homofób vagy épp rasszista hozzászólásait, aki figyelmesen végignézte egy-egy poszt like-olóit, láthatta, hogy középiskolás tanárok, vegyesbolti eladók, autószerelők névvel, arccal vállalták véleményüket. A kuruc.info FB-oldala láthatóvá tette, kik a kuruc.info olvasói, megmutatta, mit gondolnak ezek az emberek azokról a témákról, amiket az oldal feldolgozott. Fontos tudni, hogy a Facebook előtt a kuruc.info-n nem volt lehetőség hozzászólni a cikkekhez - csak egyéni leveleket közölt néha a szerkesztőség. A korlátlan, ellenőrzés nélküli kommentelés lehetőségét a Facebook teremtette meg.
A hozzászólás igazi ereje pedig a különvélemény megfogalmazásában rejlik. Az internetes gyűlöletbeszéd szakirodalma már igen korán felismerte, hogy ezeket a honlapokat nem lehet betiltani: az internet jellegéből adódik, hogy órákon-napokon belül újra él a tartalom. Az is az internet számlájára írható, hogy radikális, erősen kisebbségi vélemények anonim módon kerülnek egymáshoz közel, erősödnek meg – mint ahogy a Jobbik megerősödésében is kétség kívül jelentős szerepe volt a kuruc.info-nak. A helyzet megoldása viszont, amit szintén az internetnek köszönhető, hogy a különvélemény megfogalmazása is történhet anonim módon, illetve egymást folyamatosan megerősítve. Nem kell élőben konfrontálódnia, nem kell személyesen találkoznia ezekkel az emberekkel: az internet segítségével akárcsak a másik fél – névvel vagy név nélkül – egy virtuális térben tudja elmondani, hogyan érez, mit gondol másképp ugyanarról a témáról. Ezen a platformon vita alakulhat ki, kétségek ébredhetnek, egy ilyen helyzetben megjeleníthető egy más nézőpont – végső soron pedig a meggyőzés itt kezdődik.
Ha valaki beleolvasott a kuruc.info cikkei alatti Facebook-kommentekbe, akkor tudja, hogy ez egy létező forgatókönyv: ha nem is sokan, de egyre többen olvassák azért a kuruc.info híreit, hogy aztán különvéleményt fogalmazzanak meg. Előfordult már, hogy egy-egy cikk után antirasszista hozzászólások árasztották el a falat és olyan esetre is emlékszem, mikor egy iskolai ünnepség miatt megtámadott középiskolai tanár jelenlegi és egykori diákjai keltek a védelmére – Facebook-hozzászólásokban.
Azt gondolom, hogy a kuruc.info Facebook oldala nagyjából olyan szerepet tölt be, mint egy szélsőséges párt parlamenti jelenléte: el kell hagyni a saját tábor biztonságos és egységes véleményközösségét és másokkal szemben, olykor más szabályok más struktúrák szerint kell vitatkozni. Márpedig az ilyen viták alkalmasak arra, hogy a gyűlöletbeszéd okát és ne pedig a megjelenését szüntessék meg.
