A legfrissebb Eurobarométer-felmérésben az Európai Egyesült Államok gondolatát is véleményezték a megkérdezettek. A kutatásból egy bonyolult viszonyrendszer képe bontakozik ki: a régi, fejlett tagállamok jellemzően nem szeretnék a teljes egyesülést, de még kevésbé tudják elképzelni országukat az EU-n kívül. A közép-kelet európai országokban a legtöbb felmérés igazolja az erős föderatív szándékot. REINER Roland blogbejegyzése.
Kapcsolódó hivatkozások:
Az Európai Unió jövőjével kapcsolatos álláspontok sokrétűsége az egyébként nem túl intenzív hazai EP-kampányban is megjelent: más jellegű és intenzitású a Jobbik és a Fidesz Európai Unióval szembeni kritikája, ahogy a baloldali pártok is eltérő mértékben köteleződnek el a szélesebb európai együttműködés mellett. A kérdés természetesen bonyolult: egészen más arányokat kapunk, ha az Unió jelenlegi helyzetéről kell véleményt mondani, mint ha az európai együttműködés jövője kapcsán kérdezzük a választókat. A legfrissebb Eurobarométer kutatásban viszont előkerül egy manapság egyre sűrűbben emlegetett gondolat, az Európai Egyesült Államok létrehozásának lehetősége is: ez egy a mainál jóval szorosabb együttműködést, több uniós szintű döntéshozatalt jelentene – az EU jövőjéről szóló viták kapcsán ez az elgondolás lényegében a föderalista álláspont „végpontja”.
1. ábra: Az Európai Egyesült Államok gondolata Ön szerint jó vagy rossz elképzelés? „Jó elképzelés”-válaszok aránya
Az Európai Unióban jelenleg azok vannak többségben, akik szerint ez rossz ötlet: tízből négy európai válaszadó véli így. A támogatók aránya 33 százalék, az uniós állampolgárok harmada tartja tehát jó elképzelésnek a föderatív Európa gondolatát. Ez az arány egyébként lényegében megfelel a Republikon intézet korábbi kutatásainak, amikor különböző indikátorok segítségével csoportosítottuk az Unióhoz való viszonyt, 31 százaléknyi föderalistát azonosítva.
Tagállami szinten ugyanakkor jelentős különbségek látunk: az egyik végletet a Finnország jelenti, ahol az ország háromnegyede rossz ötletnek tartja az Európai Egyesült Államok gondolatot, míg csak 11 százalék gondolja jó iránynak. Ezzel szemben Romániában abszolút többségbe kerülnek az ötlet támogató: 53 százalék szerint jó elképzelés. A támogató-arányok alapján felállított listán jól látszik, hogy az élen alapvetően a 2004 utáni csatlakozott, kelet-közép-európai országok állnak, és Magyarország is ide tartozik, 44 százalékos eredményünk a harmadik legmagasabb arány. Az ötlettel kritikus országok közül kiemelkednek a skandináv országok: a háromnegyedes elutasítás nem csak Finnországra, de a svéd és a dán társadalomra is igaz. Az Unión belül tehát a szorosabb együttműködés, a föderális Európa gondolata elsősorban az új tagállamok sajátja, Magyarország pedig azon országok közé tartozik, ahol az elképzelésnek több támogatója van, mint ellenzője.
Ahogy a föderalista Európa gondolata a EU-párti álláspont szimbóluma, az unióval kritikus attitűd szélsőértéke az Európai Unióból való kilépés. A „van élet az EU-n kívül is” gondolat nem idegen a magyar politikai élettől sem: 2002-ben még Orbán Viktortól mondta ezt, azóta elsősorban a Jobbik körüli EU-álláspontban kerül elő. Az euroszkeptikus vélemények között az Unióból való kilépés nem mindig fogalmazódik meg, ám visszatérő érv, hogy az adott ország sikeresebb lehetne az EU-n kívül. Az Eurobarométer kutatás szerint a válaszadók harmada osztja ezt az álláspontot – 58 százalék viszont elutasítja azt. Mindössze két ország van, ahol azok kerültek többségbe, akik szerint az országuk jobban szembe tudna nézni a kihívásokkal az EU-n kívül: Ciprus és az Egyesült Királyság.
2. ábra: Országunk jobban tudna szembenézni a jövő kihívásaival az EU-n kívül. Egyetértő válaszok aránya
A legkevésbé értenek egyet az unión kívüli léttel a holland és az észt válaszadók, ezekben az országokban csak a társadalom ötöde vélekedik így. Mint látható, Magyarország az EU-átlaggal szinte megegyező módon teljesít: a magyarok harmada véli úgy, hogy az EU-n kívül sikeresebbek lehetnék. Ez az arány ugyanakkor jelentősen magasabb, mint a régió több országában – Bulgáriában vagy Romániában – mért adat, igaz, a csehek és a szlovénének között még nálunk is jóval támogatottabb a külön-utasság gondolata.
A két kérdésre adott egyetértő válaszok jól mutatják azt a bonyolult, összetett viszonyt, amit az európai országok az Unió felé éreznek: a régi, fejlett tagállamok (különösen Hollandia, vagy a skandináv országok) jellemzően mind a két kérdés esetén inkább elutasítóak voltak, azaz nem szeretnék a teljes egyesülést, de még kevésbé tudják elképzelni országukat az EU-n kívül. A közép-kelet európai országokban a legtöbb felmérés igazolja az erős föderatív szándékot: a több Európa gondolat a társadalom többsége számára elfogadható-támogatható, bizonyos országokban ugyanakkor polarizáltak a viszonyok és az EU-n kívüli gondolatot is sokan tartják elfogadhatónak – például a régió hagyományosan leginkább euroszkeptikus állama, Csehország.
Az adatok az Eurobarometer 415, „Europeans in 2014” kutatásából származnak, az adatfelvételre 2014 márciusában került sor, a 15 évesnél idősebb korosztály megkérdezésével a 28 EU-tagországban.
