2011
feb.
15.

Az ATV reggeli műsorában, a Jamben beszélgetett Szomszéd Orsolya (Nézőpont Intézet) és Ceglédi Zoltán (Republikon Intézet) Orbán Viktor évértékelő és "programadó" parlamenti beszédéről.

- Hallottunk-e konkrétumokat a miniszterelnöktől?

- Mit jelent a meghosszabbított, március 15-i határidő Matolcsy György számára?

- Van-e érdemi vita a kormánypárt frakciójában, és van-e egyáltalán programja a kormánynak?

A beszélgetés felvétele ide kattintva tekinthető meg.

 

 

2011
feb.
2.

1949-ben 96% százalék szavazott a kommunista Népfrontra - csak az egyet nem értőknek kellett ikszelnie. Mint most.

 

Mint amikor a tippelős televíziós játékokban kinyílik a hármas színpad: a miniszterelnök a döntés után közölte, hogy mi is volt a valódi tét, miből választottunk.

Gratulálva Selmeczi Gabriellának a Középfokozatú Szijjártó Érdeméremhez, most a fajsúlyosabb megszólaló, a mai rendkívüli sajtótájékoztatón végre valóban tájékoztató Orbán Viktor szavait vesszük górcső alá. A miniszterelnök ugyanis utólag elárulta, hogy miről döntöttünk, milyen rendszerek közül választottunk, amikor a magán és az állami rendszer jövőjét tippelgettük.

Utalva egy korábbi bejegyzésünkre: igen, az is bevett gyakorlata a jelenlegi kormánynak, hogy csak fokozatosan "bontja ki az igazság minden szeletét" - nyugdíj-ügyben például az a közel százezer ember, aki a magánpénztáraknál maradt, csak saccolni tudta, hogy mi lesz a sorsa a további befizetéseinek, és milyen nyugdíjra számíthat majd. Ugyanígy bizonytalanságban tartották az állami rendszert választó (illetve oda bevert) többséget is, mivel semmit nem közöltek előzetesen arról, hogy mi történik azzal a sokak esetében milliós nagyságrendű összeggel, amit "önként", "szabad választás alapján" felajánlottak a Nagy Közös Kalap számára.

A kormány kommunikációja általában nem bemutatni, nem jellemezni, hanem teremteni kívánja a valóságot. Ezért nevezik a médiatörvényt a sajtószabadság megvédésének, és ezért mondják "nyugdíjvédő programnak" a magánpénztárak kizsebelését, illetve "óriási sikernek" a többség kényszerű passzivitását.

Orbán Viktor szerint:

"Ez a három százalék arra elég, hogy azt tudjuk mondani, hogy volt választási lehetőség. Egy száz százalék nekem is gyanús lett volna"

 

Még ez a három százalék is lehetne gyanús. 1949-ben csak 96% százalék szavazott a kommunista Népfrontra - és ugyanez volt a gyakorlat is: csak az egyet nem értőknek kellett ikszelnie. Csak tőlük követeltek meg aktivitást, csak ők kerültek be a "rendszerbe".

Mindeközben a jövőről ma se tudtunk meg sokkal többet: "Sok munkacsoport dolgozik rajta, remélem, február közepén kiérlelt javaslatokat tudunk bemutatni" - nyilatkozta Orbán Viktor, AZT KÖVETŐEN, hogy milliók státusza változott meg alapvetően.

A mai bejelentés tartalmi lényege annyi, hogy a kormányfő rögzítette: kétpilléres marad a nyugdíjrendszer. Ez egy halvány esély arra, hogy nem omlik össze a szisztéma, és a mai fiataloknak is lesz nyugdíja. A "formai" lényeg pedig változatlanul az, hogy a Fidesz nem felnőtt emberekkel, hanem egy infantilizált tömeggel szeret kommunikálni, megoldásai, üzenetei az önálló gondolkodás és a párbeszéd ellen hatnak.

A kérdés az, hogy a társadalom valóban ezt igényli-e, vagy pedig az ilyen akciók fokozatosan "lehúzzák" a pártról a gondolkodó, autonóm polgárokat.

 

süti beállítások módosítása