Az elmúlt hetek fővárost érintő kormányzati tervei és döntései után ismét egyre többen beszélnek a Budapest-vidék ellentétről. Megvizsgáltuk a kérdést a szavazók felől: éreznek-e ők ellentétet a fővárosban lakók és a vidéken élők között: meglévő konfliktusról van-e tehát szó, vagy sem. A kérdésre egy tavalyi, 2013 áprilisában készült kutatás alapján adunk választ: ez tehát nem a jelenleg kialakult helyzet véleményezését mutatja, sokkal inkább alkalmas arra, hogy lássuk, mennyire létező ez a szembeállítás. REINER Roland blogbejegyzése
A kutatás keretében több társadalmi csoport közötti különbségről kellett véleményt mondaniuk a válaszadóknak, egy négy fokú skála segítségével. Ahogy az ábra is mutatja, a hat párosítás során különböző mértékben érkeztek olyan válaszok, mely szerint a két csoport között nagyon erős vagy erős konfliktus lenne. A legerősebbnek a szegények és gazdagok, illetve a cigányok és nem cigányok közötti ellentétet látják erősnek a magyarok, ettől csak alig marad le a bal és jobboldali gondolkodású emberek közötti konfliktus erőssége. Ettől jócskán lemaradva következik csak a Budapest-vidék ellentét: a válaszadók 44 százaléka vélte úgy, hogy e két csoport között erős ellentét feszül. A legkevésbé egyébként a vallásosság szerepét látták konfliktusosnak a válaszadók, de a generációs törésvonalat is csak a társadalom harmada azonosította erős ellentétnek. Mindez alapján tehát azt mondhatjuk, hogy a választók szerint létezik ellentét a fővárosban és a vidéken élők között, ám ez messze nem a legerősebb konfliktusok egyike.
1. ábra: Minden országban vannak különbségek, sőt ellentétek (konfliktusok) a különböző társadalmi csoportok között. Ön szerint Magyarországon milyen erősek az ellentétek az alábbi csoportok között? Erős és nagyon erős válaszok összege
Adódik a kérdés, hogy a konfliktus két oldalán szereplők hogyan látják az ellentét erősségét, azaz a budapestiek vagy a vidéki válaszadók jelölték-e erősebbnek a feszültséget? A településtípus szerinti összehasonlítás azt mutatja, hogy az ellentét érzékelése nem szimmetrikus: a fővárosiak kisebb hányada érezte konfliktusosnak a viszonyt, mint a vidéken élők. Utóbbiak sem egységesek azonban: legnagyobb arányban ugyanis a vidéki városokban élők vélték úgy, hogy a Budapesten lakók és a vidéken élők között ellentét feszül: minden második városi ezt választotta. Az ellentét a legerősebben tehát a vidéki városi választók körében jelentkezik, míg a fővárosiakat jellemzi a legkevésbé.
2. ábra: A főváros-vidék ellentétet erősnek vélő választók aránya, településtípusokként
Végül megvizsgáltuk, van-e pártpolitikai természete a konfliktusnak: inkább a kormánypárti vagy az ellenzéki szavazók szerint konfliktusos a viszony? Miközben a Fidesz politikusai az utóbbi hónapokban többször is beszéltek a főváros és vidék közti érdekellentétről, az adatok tanulsága szerint éppen az ő szavazók között a legkisebb azok aránya, akik szerint itt egy erős konfliktusról lenne szó. Ezzel szemben a Jobbik-szavazók közel fele válaszolt a kutatás során úgy, hogy a budapestiek és a vidékiek között erős az ellentét: a radikális párt szavazói látják tehát ezt az ellentétet a legnagyobb arányban erősnek – igaz, az LMP és az MSZP szavazói alig maradnak el ettől. Alapvetően tehát a Fidesz-szavazók és a többi, ellenzéki szavazók közti különbségről beszélhetünk: míg a kormánypárti választók alig harmada szerint van erős ellentét főváros és vidék között, addig az MSZP, az LMP és a Jobbik szavazók közel fele véli ezt így.
3. ábra: A főváros-vidék ellentétet erősnek vélő választók aránya, pártpreferencia szerint
Kimutatható tehát, hogy van egy meglévő feszültség a fővárosban lakók és a vidéken élők között: a választók jelentős része létező konfliktusként érzékelte ezt. Fontos ugyanakkor látni, hogy ez egy közepesen erős ellentét csak: messze elmarad például a szegények és gazdagok, vagy a bal és jobboldaliak közöttitől – ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy ezt a meglévő konfliktust a politikai szereplők minden bizonnyal tudják még gerjeszteni.
Az adatok forrása a "Törésvonalak, értékek és az identitás szerepe a magyar pártrendszer átalakulásában, 2000-2014" című OTKA kutatás adatbázisa, amit a TÁRKI Omnibusz 2013. 04. kutatásának részeként készült.