A Jobbik első egyéni választókerületi győzelme mellett számos tanulsággal szolgált a tapolcai időközi választás, különösen, ha párhuzamba állítjuk a februári veszprémi választáson tapasztaltakkal. Két ellenzéki győzelem, magas részvétel, stabil harmadik helyezettek, kistelepüléseket elveszítő Fidesz – REINER Roland elemzése.
Mozgósítás szerepe
A tapolcai választások egyértelmű győztese a Jobbik, vesztese pedig a Fidesz – még akkor is, ha a kormányzópárt jelöltje szoros versenyben második helyezett lett. Az időközi választás kulcsa jellemzően a mozgósítás: ennek köszönhetően nyerte ezeket a választásokat 2000 és 2014 között folyamatosan a Fidesz. Az látszik azonban, hogy mozgósításban az ellenzéki pártok jelöltjei előbb Veszprémben majd Tapolcán is jobbak voltak. Az a tény, hogy Orbán Viktor személyes jelenléte sem segítette győzelemhez Fenyvesi Zoltánt, alapvetően rombolja azt a képet, hogy a miniszterelnök személyes jelenléte el tud döntetni egy választást. Igaz, joggal feltételezhetjük, hogy Orbán kampányolása nélkül a Fidesz jelöltje még ennél is gyengébben szerepelt volna, de az a tény, hogy vele sem sikerült győzni, tovább erodálja az Orbán vezetői képességébe vetett hitet. Az ajkai, tapolcai és a szavazókör többi településének adatait elemezve látható, hogy a Jobbik mindhárom színtéren jobban el tudta vinni szavazóit, mint a Fidesz – sőt, ebben mind Ajkán, mind a kistelepüléseken az MSZP-DK is jobban teljesített. Ahogy a táblázatból is jól látszik, miközben a Jobbik kismértékben több szavazatot kapott (2 százalék), addig a Fidesz jelöltje a 2014-es voksoknak alig több mint felét szerezte meg vasárnap – a baloldal esetén ennél magasabb, 66 százalékos arányt látunk. A Jobbik nem csak Tapolcán, de kistelepülési szinten is több szavazatot szerzett, mint közel egy évvel ezelőtt.
1. táblázat: A Tapolcai EVK jelöltjeire leadott szavazatok, a 2014-es országgyűlési és a 2015-ös időközi választáson. Az arányszám azt mutatja, hogy a 2014-es választáson megszerzett szavazatokhoz képest az időközi választáson hogyan szerepelt a jelölt.
Egyértelmű kihívó és táborok közötti átjárás
Bár sokan azt várták, hogy az egyértelmű kihívó – legyen az a baloldali vagy jobboldali ellenzék jelöltje – képes lehet arra, hogy valamelyest egyesítse a két, nagyon is különböző tábort, alapvetően nem ez történt. Rig Lajos győzelme mellett a baloldali jelölt egyáltalán nem tűnt el, lényegében megismételte a 2014-es áprilisi eredményét. Hasonlót tapasztaltunk ugyanakkor Veszprémben is: Kész Zoltán sikere mellett a Jobbik indulója begyűjtötte azt a közel 15 százalékot, amit a párt a tavalyi országgyűlési választásokon ebben a körzetben elért.
Bár a szavazóköri adatokból csak óvatosan vonhatunk le következtetéseket, mégis úgy látszik, hogy a baloldal és a Jobbik szavazói között legfeljebb Tapolcán lehetett átjárás: Rig Lajos helyi beágyazottsága itt hozhatott baloldali voksokat. Ajkán és a választókerület többi részén viszont Pad Ferenc megszerezte azokat a voksokat, amikre a tavalyi választás alapján számíthatott. Úgy tűnik, hogy az esélyes(ebb) jelölt szerepe sokkal inkább a kiábrándult Fidesz-szavazók vagy a bizonytalanok esetén számít: Veszprémben Kész Zoltán, Tapolcán Rig Lajos tudta ezeket a voksokat begyűjteni.
1. ábra: A tapolcai időközi választás eredménye, települési bontás
Kistelepülési Fidesz-szavazók
A két Veszprém megyei választás más-más településszerkezetű körzet volt, mégis világosan látszik, hogy a Fidesz a kistelepülések között elvesztette dominanciáját. Mind a veszprémi, mind a tapolcai körzetben ezen a szinten szerepelt a legjobban a Fideszes jelölt áprilisban, most azonban mindkét időközi választáson csak döntetlenre futotta. Az arányok itt igen beszédesek: Veszprém esetén Navracsics Tibor a kistelepülési szavazatok 52 százalékát szerezte meg, Némedi Lajosnak ugyanakkor már csak 36 százalék jutott. Tapolca esetén Lasztovicza Jenő 49 százalékából Fenyvesinek csupán 39 százalék maradt. Míg 2014 tavaszán a Fidesz minden településen jobban szerepelt, mint a Jobbik, addig a vasárnapi időközi választáson 59-ből 31 helyen Rig Lajos kapott több szavazatot. Veszprém esetén kevesebb településről, de hasonló eredményről van szó: Navracsics Tibor még egy kivétellel minden településen győzött, addig Kész Zoltán februárban elvitte a kistelepülések közel felét. Mindez leginkább arról tanúskodik, hogy a kisebb települések esetén különösen nagy az elégedetlenség és egy helyben ismert, elfogadott jelölt képes megfelelő támogatottságot szerezni még ezen a szinten is, ami hagyományosan a Fidesz legerősebb pályája. Az a tény, hogy Kész Zoltán is döntetlenre tudta hozni a kistelepülési szavazatokat arra utal, hogy az elégedetlenség esetén nem számít, hogy a jelölt jobb- vagy baloldali, az alkalmas jelölt párthovatartozásától függetlenül meg tudja győzni a kistelepülési szavazókat.
2. ábra: Egyéni jelöltek eredményei a veszprémi, ill. tapolcai választókörzet kistelepülésein, 2014-es országgyűlési és 2015-ös időközi választási eredmények
Működik a pártok versenye
A februári veszprémi választás tétje egyértelmű volt: ha itt győz az ellenzék, a Fidesz-KDNP parlamenti kétharmada megszűnik. Ennek megfelelően ez az időközi kifejezetten magas, közel 45 százalékos részvétel mellett zajlott, ami messze meghaladta az időközi választásokon megszokott arányt. Ilyen, a politikai működést alapvetően meghatározó tétje ugyanakkor nem volt a tapolcai választásnak: azt a pártok teremtették meg. A tapolcai részvétel végül szintén várakozásokon felül magas lett: 42 százalék, ami tehát alig alacsonyabb, mint a veszprémi, kétharmadról döntő választásé volt. Mindez azt jelenti, hogy a választók jelentős része elment azért, hogy a Fidesz-KDNP, a Jobbik, az MSZP-DK vagy valamelyik más párt jelöltjére szavazzon. Miközben tehát erősödik a pártellenes közbeszéd, látszólag nő a politikától távolságot tartók aránya, a civil ellenzéki mozgalmak elutasítják a pártpolitizálást, aközben mégis azt látjuk, hogy egy csakis pártpolitikai tétet megjelenítő időközi választáson a megszokottnál jóval több választó vesz részt.
