A két hetes rendcsinálás ígérete és a TEK kirakat-akciói ellenére ma az Európai Unió országai közül Magyarországon érzik magukat a legkevésbé biztonságban az emberek. Az Eurobarometer kutatási adatait REINER Roland elemezte.
Kapcsolódó hivatkozások:
*
Két hét múlva rend lesz. Ha a második Orbán-kormány legkarakteresebb kijelentéseit keressük, Orbán Viktor ígérete alighanem az elsők között jut eszünkbe. Nem véletlen: a biztonságra való igény az egyik legalapvetőbb elvárásunk, 2010 előtt pedig a társadalom egyre növekvő része érezte veszélyben a mindennapi biztonságát. A belügyminiszter és a kormány azonnali változást, több rendőrt, nagyobb szigort ígért. A kormányzás másfél éve után készített adatfelvétel tanulsága szerint ez a vállalkozás egyelőre eléggé kudarcos.
"Az Ön közvetlen környékén nem biztonságos élni": egyetértők aránya (Eurobarometer 76.4, 2011/december)
A magyarok 21 százaléka, tehát minden ötödik ember úgy érezte, hogy még a közvetlen környezetében sem él biztonságban (az EU átlag mindössze 9 százalék). Az arányok még rosszabbak, ahogy nagyobb szintre lépünk: a saját településüket már több mint minden negyedik megkérdezett nem tartotta biztonságosnak (27 százalék), ami több mint két és félszerese az EU-átlag 10 százaléknak. Még ennél is rosszabb az ország egészének megítélése: Magyarországot a lakosság több mint harmada (35 százalék, míg az EU-átlag csak 15%) nem érezte biztonságosnak. Mindhárom szempontból tehát Magyarországon volt a legrosszabb a közbiztonság megítélése az egész Európai Unióban.
Közbiztonság megítélése helyi, települési és országos szinteken: az egyes állításokkal egyetértők aránya (Eurobarometer 76.4, 2011/december)
Miközben a TEK grandiózus akciói minden héten érdekességet szolgáltatnak a hírportálok szerkesztőinek, nyáron a köztelevízió híradója két héten keresztül számol be a dizájnerdrogok elleni küzdelemről, aközben a magyarok 32 százaléka nem mer éjszaka a saját környékén sétálni, és majdnem minden második állampolgár aggódik azon, hogy erőszakos bűncselekmény áldozatává válik.
A kutatási adatok bizonyítják, hogy a biztonságérzet és a rendőrségbe vetett hit, bizalom összefügg, márpedig hazánk ezen a téren is rosszul szerepel. Ami a rendőrség állapotát és megítélését illeti: a tízből kevesebb, mint négy magyar megkérdezett tartja sikeresnek a rendőrséget az erőszakos vagy erőszakkal fenyegető bűncselekmények megelőzésében – az uniós országok között ez az egyik legrosszabb eredmény, a közbiztonsághoz hasonlóan ebben a rangsorban is a bolgár és görög értékek társaságában zárjuk a sort. A társadalom többsége egyszerűen nem érzi azt, hogy a rendőrség képes lenne őt megvédeni.
A rendőrség sikeres Magyarországon az erőszakos vagy erőszakkal fenyegető bűncselekmények megelőzésében. Egyetértők aránya országonként. (ESS 2010/11.)
Ez a bejegyzés szándékosan közvélemény-kutatási adatokra és nem igazságügyi statisztikákra épül. A közbiztonság megítélésekor nem támaszkodhatunk pusztán a bűnügyi statisztikákra: egyrészt ezek összehasonlíthatósága a különböző jogrendszerek miatt erősen korlátozott (hiszen más számít bűncselekménynek a különböző európai országokban). Másrészt azt gondolom, a közbiztonság maga nem írható le pusztán statisztikai adatokkal: a bűncselekmények számának alakulása aligha hat a biztonság érzékelésére rövidtávon.
Tényként rögzíthetjük ugyanakkor azt is, hogy 2011-ben mintegy 1 százalékkal több bűncselekményt követtek el 2010-hez képest, elsősorban a közrend elleni bűncselekmények száma ugrott meg. De a lényeg, hogy közbiztonság akkor van, ha az emberek biztonságban érzik magukat. Márpedig ha ezt a definíciót elfogadjuk, úgy azt kell mondanunk, hogy az Európai Unió legkevésbé biztonságos országában élünk.
Reiner Roland
elemző
Republikon Intézet
