Az alacsony állampolgári aktivitás és a strukturális nehézségek ellenére is van értelme és eredménye a közösségépítő civil tevékenységnek. Ez derült ki a Robert Bosch Alapítvány egykori ösztöndíjasainak rendezett tanulmányúton Bulgáriában, ahol MIKECZ Dániel kollégánk a Republikon Intézet képviseletében járt.

A német Robert Bosch Alapítvány egyik kiemelt célja, hogy támogassa a kelet-közép európai társadalmak közötti megértést és interkulturális párbeszédet különböző alulról jövő civil kezdeményezések révén. Az alapítvány által támogatott tanulmányúton egykori ösztöndíjasok, a Bosch alumni tagja vettek részt több régiós civil szervezet is képviselve egyben. A rendezvény célja az volt, hogy az állampolgári neveléshez és elköteleződéshez kapcsolódó legjobb bolgár gyakorlatokkal ismerkedhessenek meg a résztvevők.

 A gazdag program részeként több civil szervezetnél járhattunk, ismerkedhettünk meg tevékenységükkel, az őket érő kihívásokkal és lehetőségekkel. Tömören és leegyszerűsítve szólva járhattunk a helyi Színes Városnál, a NIOK-nál, DemNet-nél és a szófiai Aurórában. A fiatal aktivisták által működtetett Ideas Factory a klasszikus újbaloldali alapvetések mentén a technicizált, elnyomó, kevesek által birtokolt hatalom kihívására törekszik. Elképzelésük szerint a kreativitás, a játék és a kísérletezés és az ezeken a tevékenységeken megvalósuló oktatás révén lehet erősíteni a civil társadalmat. A Transformatori a Szófiai Egyetem Építészeti és Geodéziai Karán működő műhely, amelynek fiatal mérnök tagjai civil és állami szervekkel összefogva kívánják újraértelmezni a városi tereket, épületeket és formákat. Nemzetközi hálózat részeként működő Bulgarian Center for Non-Profit Law bolgár civil szektor számára előnyös jogi környezet és szakpolitikák létrehozásáért dolgozik. Szintén a szektorfejlesztéssel, továbbá az aktív állampolgári részvételi kultúra megteremtésével foglalkozik a civil szervezetek tömörítő Állampolgári Részvételi Fórum. Megismerkedhettünk továbbá a bolgár Karitász menekültügyi projektjével is. Talán nem meglepő, hogy Bulgáriában is eltúlozza a sajtó és a politikai osztály a menedékkérők számát és társadalmi hatásukat. A kulturális és közösségi autonóm térként funkcionáló Red House pedig éppen a túlélésért küzd, ugyanis könnyen elveszíthetik a használatukban álló állami tulajdonú épületet.

 A bolgár civil társadalom ugyanazokkal a gondokkal találkozik, mint amelyek más poszt-kommunista országban is jelentkeznek. Ennek legfontosabb oka az alacsony állampolgári részvétel, illetve a civil kurázsi hiányára. Az állampolgárok nélkül a különböző civil szervezetek a külföldi donorokra hagyatkozhatnak, ez pedig azt is jeleni, hogy minden energiájukat felemészti a lehetséges források felkutatása és a pályázatírás. Így végül nem is jut idejük arra, hogy valódi kapcsolatot alakíthassanak ki a szélesebb közvéleménnyel. A meglátogatott civil szervezetek mindegyike többé-kevésbé a civil társadalom fejlesztéséért dolgozik, aminek oka egyrészt az, hogy sokuk kifejezetten szektorfejlesztő tevékenységet végez, de ez éppen annak is következménye, hogy az alacsony állampolgári részvétel miatt folyamatosan igazolniuk kell létezésük és tevékenységük értelmét. A bolgár politikai helyzetről szóló beszélgetések alapján azonban bizton kijelenthető, hogy nem szélmalomharcot folytatnak a helyi civilek, hiszen míg még a középgenerációk tagjai is az egyéni érvényesülési mintákat követik, többen is elmondták, hogy érzékelhető a közéleti aktivitás és nyitottság növekedése a fiatalabbaknál.