Politikai ismeretek tekintetében a magyar társadalom átlagos helyen van az európai országok között.   

A választási regisztráció indokaként a kormány nagyjából egyetlen érvet ismételget: szerintük a változtatás a tudatosabb állampolgári részvétel felé fog mutatni, a jövőbeli szavazók megfontoltabban és tájékozottabban fognak dönteni.  REINER Roland írása.

Kapcsolódó hivatkozások:

• Lázár János álláspontja

• European Election Studies

• Kósa: Egymillió tanulatlan magyar miatt kell a regisztráció

A választási eljárásról szóló vitában rendszeresen felmerül érvként, hogy a szavazók nem tájékozottak, nem ismerik a politikai rendszert, tehát nem is tudnak felelős döntést hozni. Egyes pártok a tájékozottságot az iskolai végzettséggel kötik össze, és egyenesen kizárnák az alapfokú végzettséggel nem rendelkező állampolgárokat a választási rendszerből. A tájékozatlanságot a vitában szereplő felek mintha egyaránt adottnak tartanák, de valóban tájékozatlanabbak a szavazók Magyarországon, mint más európai országokban?

Nézzük meg a számokat!

Egy 2009-es, az Európai Parlamenti választások idején készített felmérés során néhány, az Európai Unióval illetve a hazai politikával kapcsolatos kérdéssel mérték az állampolgárok politikai ismereteit. Noha a tájékozottságról, annak különböző aspektusairól akár egy önálló kutatást is lehetne végezni, most meg kell elégednünk az itt alkalmazott módszerrel. A kutatás során a válaszadóknak egy-egy állításról kellett eldönteniük, hogy az igaz vagy hamis, a belpolitikát három kérdés mérte.

A korhatárt kevesebben ismerik, az oktatási minisztert sokan

A legkevésbé éppen a választójogi korhatárral kapcsolatos állítást tudták jól megválaszolni a kérdezettek: tízből mintegy négy magyar válaszadó igaznak vélte azt a hamis állítást, hogy a magyarországi parlamenti választáson a jelöltnek legalább 25 évesnek kell lennie. Ez az állítás egyébként az európai polgárokat is nehéz helyzetbe hozta – 37 százalékuk hasonlóképp rosszul tudta.

A következő állításban az adott ország oktatási miniszterét nevezték meg jól: a kutatásban résztvevők több mint kétharmada (69 százaléka) tartotta igaznak a helyes állítást. Magyarország alig maradt el az EU-s átlagtól: a válaszadók 66 százaléka ismerte fel helyesen, hogy a kutatás idején az oktatási miniszter Hiller István volt.  

Hasonlóan nagy arányban ismerték fel a válaszadók, ha helytelen parlamenti létszámot kérdeztek tőlük (a valódi nagyság másfélszeresét, tehát Magyarország esetén az állítás 579 tagú parlamentről szólt): a teljes, európai mintában minden második válaszadó tudta, hogy rossz számot lát. Talán az akkoriban a parlament létszámáról szóló vitának is köszönhető, de a magyarok ebben még jobban is teljesítettek: a megkérdezettek közel kétharmada tudta jól, hogy a parlamentben nem 579 képviselő ül. 

Minden ötödik magyar nagyon jól, 40% pedig megfelelően tájékozott

Összesítve a három kérdésre adott válaszokat kirajzolódik, hogy a különböző társadalmak mekkora arányban állnak tájékozott és tájékozatlan állampolgárokból. Jól látszik, hogy Magyarország egyáltalán nincs lemaradva, hiszen az EU-átlagnak megfelelő a legtájékozottabbak aránya, míg az egyetlen jó választ sem adóké az átlagnál még alacsonyabb is. Hazánkban a társadalom ötöde tekinthető a fenti kérdések alapján nagyon jól tájékozottnak (3 jó válasz) míg további negyven százalék megfelelően tájékozott (2 jó válasz). Csupán minden tízedik állampolgár nem tudott egyik kérdésre sem helyes választ adni, kifejezetten tájékozatlannak tehát csak a magyar társadalom tizede tekinthető. Ezek az adatok tehát azt mutatják, hogy a tájékozatlan magyar választó képe hamis: politikai ismeretek tekintetében a magyar társadalom átlagos helyen van az európai országok között.   

A fent részletezett három belpolitikai állítás közül hány helyes választ adott. Európai Választáskutatás, 2009.

Ha valóban növelni akarjuk a tájékozottságot, más utak hatékonyabbnak tűnnek

Természetesen van még hova fejlődni: a hagyományosan jó oktatási rendszert működtető északi tagállamok vezetik a listát – náluk a legmagasabb azok aránya, akik mindhárom állításról jól döntötték el, hogy az igaz vagy hamis. A jelek szerint e tekintetben (is) érdemesebb lenne a kormánynak inkább az oktatás megerősítésén, hatékonnyá tételén dolgoznia; a művelt polgár lesz igazán tájékozott. A regisztráció sokkal inkább leképezi, illetve konzerválja a mai különbségeket. És egy másik lehetséges összefüggés: a magas arányú internethasználattal büszkélkedő balti államok polgári szintén átlag fölött tájékozottak. Itt is van még tennivaló, és szintén szélesebb tájékozottság várható a gyors és komplex információ-átadást biztosító internet terjesztésétől, mint attól a regisztrációtól, aminek központi eleme az ügyfélkapus bejelentkezés. Logikailag is meg kellene előznie az internet terjesztésének az online regisztráció ilyen típusú preferálását: előbb legyen a háztartásokban internet, mintsem hogy a kormány fő érve a „mindenki számára nyitva álló, önkéntes” regisztráció mellett az ügyfélkapus opció.

Végül a választási rendszerről szóló viták tükrében érdekes lehet az is, hogy Belgiumban és Olaszországban, ahol kötelező a választáson való részvétel, az állampolgárok sokkal kevésbé tájékozottak a politikai rendszert illetően, mint Európa számos országában.

A legfiatalabb, és legalacsonyabb választási hajlandósággal bíró szavazói bázisra az ökoszociálisok pártja épült. Ellentétben mindazzal, amit a kormány állít, az LMP nem nyertese, hanem méltatlanul hátrányos helyzetbe hozott vesztese lehet a regisztrációnak. - CEGLÉDI Zoltán írása

Kapcsolódó hivatkozások:

• Gulyás Gergely (Fidesz) nyilatkozata a választási regisztrációról

• Karácsony Gergely (LMP) cikksorozata a választási regisztrációról

A választási regisztrációval kapcsolatos kommunikációs csörtében a Fidesz politikusai, mondjuk úgy, nem vádolhatók a kíméletlen igazmondás bűnével. Eleve a fő kérdésre sosem születik valódi válasz: miért kell egyáltalán bevezetni a regisztrációt? Ha esetleg elhisszük, hogy semmi bajt, demokrácia-deficitet, részvétel-szűkülést nem hoz, ha elfogadjuk, hogy a legjobb szcenárió valósul meg, és minden olyan lesz, mintha nem is lenne regisztráció, akkor is: minek?

Hosszan lehetne sorolni a Fidesztől érkező valótlan állításokat, onnan, hogy a javaslatot beterjesztő Vejkey Imre szerint "több szabadságot" hoz a regisztráció, odáig, hogy ettől nem fog visszaesni a választási részvétel, vagy hogy a 96%-nyi,Magyarországon élő választópolgárnak 4% külföldön élő szavazó (valóban szükséges) regisztrációja miatt kell ugyanilyen kötelezettséget előírni. Most azonban csak egy, egyre közkeletűbb, a Fidesz politikusai és a párthoz, khm, lojális elemzők által is egyre gyakrabban ismételt, szintúgy valótlan állítást vizsgáljunk meg.

E szerint azt nem is igazán tudni, melyik pártnak kedvez a regisztráció, de a Fidesznek biztos nem, ellenben az LMP-nek valószínűleg igen. A legkisebb parlamenti pártot illetően a regisztráció "előnyeire" az a fideszes érv, hogy hiszen az LMP szavazói javarészt fiatalok, magasan képzettek, és jól kezelik a számítógépet is, tehát majd az ügyfélkapun keresztül tömegesen regisztrálnak. Tehát a Fidesz tulajdonképpen az LMP-nek még segített is a regisztráció bevezetésével.

Hát ez bizony arcátlan nagy hazugság.

Egyfelől, a Fidesz nyilván azt feltételezi, hogy az a Karácsony Gergely, aki már akkor választási szisztémákat elemzett korábbi munkahelyén, amikor a regisztrációt védő Gulyás Gergely még római jogból vizsgázott az egyetemen, ezt "eltévesztette", rosszul tudja, és a fent linkelt, ötrészes cikksorozata csupa-csupa szakmai tévedésen alapul. Másfelől viszont pont Gulyás Gergely regisztrációt védő példái, valamint a rút valóság is rácáfol arra az állításra, miszerint milyen jól "helyzetbe hozták" az LMP-t a regisztrációval.

Hiszen valóban, az ökopárt szavazói messze a legfiatalabbak a parlamenti pártok bázisait tekintve - no de pontosan tudjuk, hogy épp a fiatal korosztályban a legalacsonyabb a választási hajlandóság! Az a korral egyenes arányban nő: nem véletlen, hogy a politika "szent tehenei" továbbra is a nyugdíjasokkal kapcsolatos döntések és ígéretek. Ha valóban a fiatalok lennének a legelszántabb szavazók, akkor nem tandíjat vezettek volna be, hanem a nyugdíjakat vágták volna meg, akkor ma a diákok utazási kedvezménye nőne, az öregkori ingyenes utazásokat meg minimum korlátoznák.A Tárki legfrissebb felmérése is azt állapítja meg, hogy a Fidesz-KDNP, a Demokratikus Koalíció és az MSZP szavazói a leginkább elkötelezettek pártjuk mellett, hiszen tízből körülbelül hat választójuk tekinthető biztos szavazónak, míg a legkevésbé az LMP szimpatizánsai ígérik biztosra részvételüket, tízből négyen nyilatkoztak így.

Az is tapasztalatunk, hogy az LMP bázisa épp az országos mozgósításban, a személyes elérésekben gyenge. Ez kiderült a tavaszi népszavazási kampánykezdeményezésük kudarcából is. De önmagában ez a bázisdemokrata, intenzív belső vitákat folytató, egy szűk kemény magot kivéve laza kapcsolatokra épülő LMP-s szubkultúra (liberális szemnek egyébként szimpatikus módon) sem tűri a "terelgetést". Épp az LMP szavazóival lehet a legkevésbé megcsinálni azt, amit a regisztráció követel: fegyelmezett adminisztrációra, időzített sorállásra becsatornázni őket. Mindehhez kiépített országos hálózata sincs a pártnak - ennek a jele a legutóbbi időközi választásoktól való távolmaradások, illetve roppant gyenge LMP-s szereplések.

Szintén a legendásan hajrázó LMP-t gyengíti leginkább az a tény, hogy a választást megelőző két hétben már csak a regisztrált szavazókért folyik majd a csata. Kifejezetten hátrányos változás ez annak a pártnak, amelyik a 2010-es országgyűlési választási kampányban az utolsó hetekben mutatott be szárnyalást, illetve a legutóbbi önkormányzati választásokon is kicentizte a határidőket: Jávor Benedek főpolgármester-jelölti ajánlószelvényei a verseny lefújása előtti másodpercekben gyűltek össze. A személyes megkeresés, a door-to-door kampány jelentőségének felértékelődésével csökken az Érzem!-matricák és kreatív plakátok kampányereje is.

A regisztráció bevezetésének a szándéka egyértelmű: minél több eszközzel a Fidesz kormányon maradását segíteni, a rendszert Orbán Viktor választási sikerének érdekében torzítani (erről részletesen a ma megjelenő HVG hetilapban írok). Ha pedig a nem szándékos következményeket nézzük, akkor paradox módon nem az LMP profitálhat a változásból, hanem az a párt, amelynek a legöregebb a szavazóbázisa, és a legelszántabbak, legharciasabbak a szavazói. A Demokratikus Koalíció a teljes népességben csak három, de a biztos pártválasztók között már hét százalékon áll a legújabb Tárki-felmérés adatai alapján.