2014
máj.
27.

Magyar képviselő ugyan valószínűleg nem ül majd az európai liberálisok között, ám liberális szavazók akadnak bőségesen Magyarországon is. Tóth Csaba kollégánk számukra – is – összeszedte, hogyan fest az európai liberális pártok és az EP liberális frakciójának helyzete a választások után.


Összeurópai szinten a liberálisok köszönik szépen, jól vannak – ez a legfontosabb tanulsága liberális szempontból a 2014-es EP-választásoknak. A liberálisok továbbra is a harmadik legnagyobb frakciót alkotják majd az Európai Parlamentben és a mérleg nyelvét jelenthetik a jobboldal és a baloldal között. A liberálisokat – és demokratákat – tömörítő ALDE frakció létszáma csökkenni fog: míg eddig 83 tagja volt – ami az EP-ben 11 százalékos arányt jelentett – az új parlamentben 65 fő körüli tagra számíthat, ami 8,5 százaléknak felel meg. Bár ez kétségtelen visszaesést jelent, a prognózisoknál végül jobban szerepeltek a liberálisok: a választások előtt 58-60 helyet jósoltak nekik.


Az ALDE frakció belső összetétele mindezzel együtt drámaian átalakul majd a választások után. Ezidáig az ALDE-t alapvetően két párt dominálta: a német és a brit liberálisok. Bár saját országukon belül voltak ennél erősebb liberális tömörülések máshol, mivel két nagy tagállamról van szó, a 2009-es választáson elért 15 százalék körüli eredmény oda vezetett, hogy a brit Liberális Demokraták és a német Szabaddemokrata Párt 12-12 képviselőt küldhetett az EP-be (pontosan annyit, mint most a Fidesz). Az ALDE frakció közel 30 százalékát így eddig ez a két párt adta.


Mostanra azonban mindkét párt drámaian meggyengült – koalícióra léptek egy nagyobb párttal és ezáltal profiljuk elmosódottá vált; reformokat nem sikerült elérniük de a népszerűtlen intézkedések és a koalíciós harcok legyengítették őket. A különbség csupán annyi a korábbi magyar SZDSZ-hez képest, hogy a nagyobbik koalíciós partnert itt nem a baloldal, hanem a konzervatív jobboldal jelentette. Mindennek folytán a brit liberálisok csak egy, a németek négy helyet szereztek az új parlamentben.


A két korábban legnagyobb liberális párt gyengülését részben kompenzálta néhány kisebb országban elért komoly liberális siker. Az ALDE-hoz tartozó pártok négy országban nyerték meg a választást: Hollandiában, Finnországban, Litvániában és Észtországban. Észtországban az ország 6 mandátumából 3-at szerzett meg két liberális párt. Finnországban 13 mandátumból négyet hozott el a Centrum Párt és a finnországi svéd kisebbség liberális pártja. A holland pártrendszer hagyományosan széttagoltabb; a két liberális párt itt 26 mandátumból kapott hetet. Litvániában a liberális párt maga két, a liberális frakcióban helyet foglaló további, kisebb párt egy másik mandátumot szerzett.

 

sterkEU.jpg

fotó:d66.nl


Két országban az ALDE-ba tartozó pártok összesített támogatottsága a második helyre volt elég: Dániában és Belgiumban – ez utóbbi ország egyébként Európában egyedüliként a zöld frakcióba delegálja a legtöbb képviselőt.


Miközben a liberálisok saját országukon belül a fentiekben szerepeltek a legjobban, a két, európai méretben legerősebb liberális alakulat a francia UDI-Modem és a román Nemzeti Liberális Párt lesz – mindketten 6-6 képviselőt küldenek majd az EP-be.


Mint minden európai pártcsalád, a liberális frakció is nagyon sokféle különböző szereplőt tartalmaz – az említett pártok nem mindegyikére ismernénk rá mint klasszikus liberális párt – a balti országokban például az orosz kisebbségi pártok egy része, skandináviában az agrárpártok is a liberálisokkal ülnek. A francia liberálisok jobboldali centristák míg például a holland választásokat megnyerő D’66 szociálliberális alakulat. A két korábban domináns szereplő meggyengülése azt is jelenti, hogy az ALDE heterogénebbé válik majd – nehezítve az egységes politika kialakítását de megkönnyítve a tágan vett liberalizmus sokszínűségének bemutatását.


Nyolc országból várhatóan nem érkezik képviselő a liberálisokhoz. Ezek közül a legfájóbb alighanem Olaszország és Lengyelország, márcsak ezen országok mérete okán is. A portugál, lett, horvát, görög, málta, ciprusi választók sem küldenek liberálisokat Brüsszelbe. Csehországban komoly tárgyalások zajlanak a választásokat megnyert ANO-val – így az ország vagy egyetlen liberális képviselőt sem küld, vagy a választások győztesei ülnek be az ALDE-ba.


A nyolcadik ország, ahonnan a jelek szerint nem kerül liberális képviselő Európába Magyarország. Mindezt már a választások előtt sejteni lehetett. Fodor Gábor pártja nem indult a választáson, az Együtt-PM pedig esetleg listája harmadik – második befutó – helyezettjét, Szelényi Zsuzsannát küldte volna az ALDE-ba, jóllehet hivatalosan ebben sem volt előzetes döntés. Bár az Együtt-PM második mandátuma nem sokon múlt, végül csak a zöldekhez kerül képviselő Bajnai Gordon mozgalmától. Elméletileg a két bejutott DK-s képviselő valamelyike is csatlakozhatna az ALDE-hoz, ám az előzetes nyilatkozatok szerint inkább a szocialistákhoz készülnek.


A hazai közbeszédben sokszor hallani olyan álláspontokat, mintha a liberálisok sikeresen csak gazdagabb, nyugati országokban szerepelnének. A fenti tabló jól mutatja, hogy nincs erről szó: a liberálisok tényleg erősek Hollandiában és Dániában – de Romániában, sőt, Bulgáriában is. Jelen vannak Franciaországban és Spanyolországban – azon belül egyébként inkább Katalóniában – de Szlovákiában vagy Litvániában is. A liberálisok sikere vagy kudarca nem regionálisan meghatározott – és, mint a német és a brit példa mutatja, nem is változatlan, kőbe vésett adottság. A magyar pártrendszer baloldali-liberális térfelének folyamatos alakulása egyszer talán elvezet oda, hogy magyar képviselő is ülhet az EP harmadik legerősebb frakciójában.

(A választások végleges eredmények kihirdetéséig az itt írt számok még változhatnak – annál is inkább, mert egyes képviselők vagy pártok végleges frakciótagságukat esetenként csak a választás után döntik el. Az összesített eredményről ide kattitnva; országonkénti eredményekről pedig például a BBC összesítéséből tájékozódhatunk)

A bejegyzés trackback címe:

https://republikon.blog.hu/api/trackback/id/tr286217662

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Grrr 2014.05.27. 11:51:03

Érdemes azért megjegyezni, hogy a belgáktól az NVA négy mandátuma dobja meg nagyon a zöldek frakciójába delegált képviselők számát, ők pedig nme 'zöld' párt, csak praktikus okokból csatlakoztak az EP zöldjeihez.

Tóth_Csaba 2014.05.27. 12:25:02

Ez igaz, de végülis sok ALDE tagra is elmondható lenne hogy nem is teljesen liberális...