Nem, nem most mondta. Schneller Domonkos 2008-ban, a Fidesz által kezdeményezett népszavazás kampányában kelt ki a tandíj ellen, megfontolandó, kemény érveket felsorakoztatva a tervezett intézkedés ellen.

Ma négy éve, 2008. március 9-én bő hárommillió szavazó mondott igent a tandíj (valamint a vizitdíj és a kórházi napidíj) eltörlésére. Most, két évvel a kormányváltás után döntően fizetős felsőoktatásunk és folyamatos megszorításokkal soványodó egészségügyi rendszerünk van. Esetleg érdemes lenne megkérdezni az alábbi videón szereplő fideszes fiatalt, hogy ma hogyan látja, hogyan értékeli akkor szavait:

A Fidesz elnöke négy éve Baló Györgynek is részletesen elmagyarázta, miért nem szabad tandíjat bevezetni. Ma már nem egészen ezt halljuk tőle.

Újabb állomás a négy évvel ezelőtti népszavazási kampányt felidéző sorozatunkból: Orbán Viktor a közszolgálati televízióban 2008-ban még egyértelműen azt szorgalmazta, hogy mindenkit, aki érez magában erőt, képességet, azt "segítsük be" az egyetemekre. Szó esik a szegény családokról, a "túl sok egyetemista" hamis mítoszáról, valamint megtudjuk azt is, hogy a szakmunkás-hiány és az egyetemisták ügye két különböző dolog.

Utóbbi egyébként igaz is.

Amire a Fidesz egyszer már képes volt, képes lesz másodszor is (...) ma oda jutott Magyarország, hogy a tandíj miatt a továbbtanulás lényegében pénzkérdéssé vált (...) akinek nincs pénze, hiába van esze, nem jut el az egyetemig (...) én mind személyes okokból, mind nemzeti megfontolásokból a tandíj ellen... stb, stb, stb.

Folytatjuk sorozatunkat, mely az úgynevezett Szociális Népszavazás négyéves évfordulójára tekintettel felidézi a Fidesz tandíj-ellenes kampányának fontosabb állomásait. A fenti idézet Orbán Viktor fogadóóráján hangzott el, aggódó szülőket, nagyszülőket nyugtatott meg, hogy neki van egy "tandíj-ölő" politikusa, Pokorni Zoltán, aki egyszer már eltette láb alól a tandíjat, és ha kell megteszi megint.

Pech, hogy Hoffmann Rózsa lett az oktatási államtitkár.

"A tandíj nem veheti el gyermekeinktől a továbbtanulás lehetőségét"

Új sorozatunk segítségével Ön is visszaemlékezhet arra, hogy miről szóltak négy évvel ezelőtt a kampányszlogenek, mire szavazott bő hárommillió polgár - és összehasonlíthatja, hogy ehhez képest mi történt a 2010-es kormányváltást követően.

Pár nap múlva lesz az úgynevezett Szociális Népszavazás negyedik évfordulója. A fideszes álláspont egyértelmű  volt: el kell törölni a tandíjat (valamint a vizitdíjat és a kórházi napidíjat). A március 9-i évfordulóra készülve naponta egy-egy videót idézünk fel az akkori kampányból - íme az első, melyből megtudhatjuk, hogy a Fidesz szerint a tandíj bevezetése elveszi a gyerekeinktől a továbbtanulás esélyét:

Gulyás Gergely, a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának fideszes alelnöke aszerint az új alaptörvényről most is zajló nemzeti konzultáció más, és tartalmát tekintve több is, mintha népszavazást tartanának az alkotmányról.

Figyelmetlen, szétszórt liberálisok vagyunk, de valahogy átsiklottunk az Alkotmányról folyó konzultáció felett. Pedig nem lehet mondani, hogy ne igyekeznénk: annak idején az elsők között kértük névvel, írásban, hivatalosan az egészségügyi államtitkárságtól a "titkos" Semmelweis Tervet, melyet csak előzetes regisztrációval, nevvél-címmel, egyénileg lehetett hivatalosan megszerezni. Az a dokumentum is azzal kezdődik, hogy a terv a Nemzeti Konzultáció része.

Most az új Alkotmányról konzultálunk, szintúgy elméletileg, szintúgy titokban, és főleg érdemi ráhatás nélkül. Gulyás Gergely ugyanis egy dolgot "felejt el": amíg a konzultáció során felmerült javaslatok érvényesülése esetleges (esetleg meghallgatják, majd esetleg máshogy döntenek), addig egy ügydöntő népszavazás egyetlen tollvonással keresztülhúzhatja az új alaptörvény koncecióját.

Ez a magatartás nem lenne meglepő egy abszolutista, felülről "reformáló", mindent jobban tudni vélő politikai erőtől. De a Fidesz jelenlegi hatalma nem kis részben az általuk vitt vizitdíjas népszavazás sikerével indult. Mit is mondott akkortájt Orbán Viktor?

• „Azt üzenjük Magyarország polgárainak, eljött az ideje, hogy komolyan vegyük saját országunkat. Eljött az ideje, hogy komolyan vegyük egymást és önmagunkat.” (2008. január 28.)
  

• „Az emberek nincsenek tisztában a jogaikkal. Az elmúlt 18 évben a választópolgárokat sikerült egyszerű szavazógéppé átalakítania a politikának. Az embereket senki sem hallgatja meg, nem szólhatnak bele ügyeik alakításába. Sokan úgy hiszik: csak arra van jogosultságuk, hogy négyévente az urnák elé járuljanak.” (2008. március 1.)
  

• „A népszavazás az erőszakmentes népi mozgalmak legmagasabb formája. A győzelem a magyarok önbecsülésének diadala.” (2008. március 10.)

Ott és akkor 300 forint volt a formai (és persze direkt kormányellenes kiállás a tartalmi) indok a népszavazásra - most ennél sokkal fontosabb, az ország legfontosabb jogszabálya, alaptörvénye a tét. Ha akkor helyénvaló volt népszavazni, most miért nem?

Egy ok látszik: azért, mert ezt már nem tudná megnyerni a Fidesz. Kevesen szavaznának, és talán nem kis részük "rossz irányba". Itt ugyanis nem lenne ott a szocialista "mumus", a NEM egy olyan tiltakozás lenne, ami senkit nem sodor az MSZP térfelére. Orbán Viktor fél a népszavazástól - és joggal teszi.

Idillikus állapot lenne, ha Magyarország polgárainak többsége sajátjának érezné az új alaptörvényt - akár már az elfogadáskor, akár a későbbiekben - tette hozzá Gulyás Gergely. Szerintünk meg kívánatos állapot, melyet épp a Nemzeti Konzultáció és az "emberek akarata" emlegetésével kormányra került pártnak kéne a leginkább óhajtania. Az idill pedig könnyen valósággá lenne: csak hagyni kéne, hogy dönthessünk róla.