Az ATV politikai elemző legutóbbi műsorában Ágh Attila politológus ( Corvinus Egyetem), Ceglédi Zoltán (Republikon Intézet), Kumin Ferenc (Századvég Alapítvány) és Szentpéteri Nagy Richard (Méltányosság Politikaelemző Központ) beszélgettek az alábbi témákról:
Lesz-e következménye annak, hogy Matolcsy György beszólt az IMF-nek?
Miért küld újra kérdőívet az embereknek Orbán Viktor?
Melyik politikai erő profitál Gyurcsány Ferenc meggyanúsításából?
A műsor felvétele megtekinthető az ATV honlapján:
A Főpolgármesteri Hivatal múlt csütörtökön azt közölte az MTI-vel: a Fővárosi Közgyűlés nem egy szélsőjobboldali párt kezdeményezésére nevezte vissza a Moszkva teret Széll Kálmán térré, hanem az ott lakók, civil szervezetek kérését teljesítette. A közlemény szerint még az idén az orosz fővárosról fognak elnevezni egy budapesti közterületet.
Kapcsolódó hivatkozások:
Nem örülnek a Moszkva tér átnevezésének
Fontos tudni, hogy még tavaly, az önkormányzati választási kampányban Staudt Gábor jobbikos főpolgármester-jelölt és párttársa, Bana Tibor önálló indítványban javasolták a Moszkva tér átnevezését - a parlament kulturális bizottsága akkor még tárgysorozatba sem vette az előterjesztést. L. Simon László, a bizottság fideszes elnöke akkor még azzal érvelt, hogy Széll Kálmán "elfeledett miniszterelnök", és az átlag magyar polgár nem ismeri az életútját.
Tehát dacára annak, hogy a Jobbik javasolta a Moszkva tér átnevezését, a Jobbik kampányolt ezzel a programmal, mégsem a Jobbik javaslatát hajtották végre, csak véletlen az egybeesés. Elhisszük. Tarlós azt is állítja, hogy épp a Moszkva téren lakók kérése volt, hogy ők a jövőben inkább a Széll Kálmán téren szeretnének lakni. Ez már nehezebben hihető, főleg, hogy nem tudni, kik, hányan és milyen csatornán keresték meg a fideszes főpolgármestert azzal, hogy most, 2011-ben jött el az idő, amikor már nem bírják elviselni, hogy amikor a lakcímüket kell bárhol bediktálni, akkor azt a kínos, gyalázatos vallomást kell tenniük, halkan, röstelkedve, hogy Moszkva tér.
Nehezen hihető, hogy a Moszkva téren lakók, valamint az itt működő, vagy ide bejelentett cégek annyira rühellték a Moszkva tér nevét, hogy egyenesen kérlelték Tarlóst, hadd cseréljenek lakcímkártyát, útlevelet, névjegykártyát, hivatalos bélyegzőt és fejlécet; hadd kelljen ügyvédhez szaladni a társasági szerződés módosítása miatt, hadd kelljen cégtáblát cserélni, megrendelt hirdetéseket idő előtt visszavonni vagy módosíttatni. Mert Moszkva, pfuj.
(zárójelben megjegyezve, úgy tűnik, Tarlós is rákapott a "megüzenjük a nagyvilágnak"-virtusra - amíg Orbán és Szijjártó Brüsszelt küldi el a vérbe, Tarlós a Roosevelt és a Moszkva teret nevezi át, olyan marginális jelentőségű pöttöm országocskáknak beintve ezzel, mint Oroszország és az Egyesült Államok)
De a legérdekesebb az, hogy a jelek szerint a valahai Moszkva tér valami egészen kivételen hely a fővárosban. Csak ez a tenyérnyi tér, ez piciny pont nem lehet Moszkváról elnevezve. Mert Tarlós István közleménye azt is megígéri, hogy Budapesten lesz majd rövidesen Moszkva tér - de máshol. Nem megszüntetik tehát, csak "elviszik" a Moszkva teret máshová, nem a név, hanem a hely nem stimmelt ezek szerint.
Innen pedig már csak az a kérdés, hogy hol lesz az új Moszkva tér? Budapest mely pontja kész a gyalázatra, kifélék-mifélék lakhatnak arra? Hol laknak a budapesti kommunisták, akik meg kérik-követelik, hogy náluk legyen az új Moszkva tér? Hiszen nyilván itt olyan őszinte, megélt és demokratikus népakarat fog dönteni, mint amelyre a "lakók" kérését tolmácsoló Tarlós hivatkozott a Széll Kálmán tér keresztelője kapcsán.
Ön szerint hol legyen az új Moszkva tér?
Mikor és milyen keretek között kerülhet sor a következő országgyűlési választásra? Milyen következményei vannak az egyes választási modelleknek? Az ATV Start című reggeli műsorában Tóth Csaba, a Republikon stratégiai igazgatója válaszolt a műsorvezető kérdéseire.
A beszélgetés felvétele megtekinthető az ATV honlapján.
Most látszik igazán, hogy egy demokratikus jogállamban mennyire nehéz kiosztani az Orbán Viktor által ígért két pofont a széljobb egyenruhásoknak. Vissza kéne térni a gyökerekhez: csakis jogszerű eljárással, csakis jogszerűtlen magatartást kezelni.
Kapcsolódó hivatkozások:
Tulajdonképpen butaság is lett volna másban bízni, már eleve butaság volt a példa is: amikor Orbán Viktor azt ígérte a Jobbik egyenruhásai kapcsán, hogy "ha kormányra kerül, úgy fog tenni, mint Horthy a nyilasokkal: kioszt nekik két pofont, és hazazavarja őket", akkor egyetlen dolgot felejtett el. Csupán azt, hogy ez Horthynak se sikerült.
Amikor az etnikai ellentétek és a közrenddel, közbiztonsággal kapcsolatos problémák egymást erősítik, ott egyetlen közös pont van: a jogellenesség, a törvénysértés. Törvénysértés a diszkrimináció, a szegregált oktatás, a romák hátrányos megkülönböztetése - és ugyanígy törvénysértés a lopás, a rablás, az erőszak is. Mindkét esetben a jogellenes állapotot kellene felszámolni, nem pedig további jogsértésekkel tetézni bajt - tűnjön bár az utóbbi a gyorsabb "megoldásnak".
Nem az. Mégis a jogszerűség határait feszegeti mindkét oldal: a Gárda és utódszervezetei az egyesületet betiltó bírósági döntést igyekeznek kijátszani, fürge kezű divattervezők és gyorsan dolgozó zugügyvédek gondoskodnak mindig új ancúgról és új egyesülési formáról, illetve névről - az aktuális hatalom meg kínosan szerencsétlenkedve próbál helyezkedni, hogy kioszthassa a két pofont.
Fölösleges, gyenge, épp ellenkező hatást elérő pofonok ezek: a masírozók újra ott vannak Gyöngyöspatán, vezetőjük pedig bejelentette, hogy polgármesternek jelölteti magát (és, ha folytatódik a mellébeszélés és hazudozás, amit az "üdültetésről" szóló futammal egyéni csúcsot javító Szijjártó és kormánya folytat, még akár nyerhet is).
Mindennek pedig jog és törvény szerint semmi akadálya nincs. Csak az ostobán pofozkodó hatalom kötne bele ebbe - ugyanis egy magántulajdonban lévő telken akár álló hétig masírozhatnak az önjelölt G. I. Joe-k, semmiféle törvényt nem sértenek vele. Polgármester-jelölt is bárki lehet, aki egyébként aktív és passzív választójogot birtokol. Sőt, épp a rendőrség sasszézott egyet a jogszerűség mezsgyéjén, amikor bementek egy magánterületre, és ruházati szempontok alapján (terepszínű, khaki öltözet) elvittek onnan embereket, garázdaságra hivatkozva.
Jogállamban nem pofozkodunk. A rendőrségnek nem ez a dolga - és pont azért van most akkora baj, mert a deklarált feladatát nem volt képes ellátni (nem saját hibájából persze - a jelenlegi, valamint az elmúlt kormányok rendészeti csődje a fő ok). Csak tippelni tudunk, de valószínűleg abból a pénzből, amit a patai intézkedés eddig felemésztett, és amennyit még el kell majd költeni, hosszú évekre biztosítani lehetne a környéken a rendet. Mert EZ a valódi probléma. Nem most kéne száz szám rendőröket kivezényelni, hanem korábban kellett volna a helyben elegendő rendőri erőt biztosítani - ezzel párhuzamosan pedig olyan szociális és oktatáspolitikát vinni, hogy idővel esély legyen a probléma gyökerének a felszámolására.
Mert mi lesz akkor, ha ez a pofozkodás "sikerrel jár"? Megoldódik a nélkülözés? Jobb lesz a közbiztonság? Megmentjük a lassan húsz éve elkallódó generációkat, hasznossá tesszük a már a starthelyzetnél leírt roma gyerekek életét, kapnak újra esélyt, perspektívát?
A túrót. Annyi fog történni, hogy az állam kinyilvánítja: jogtalan eszközökkel nyújt felületi kezelést, míg a betegség csak súlyosabb lesz. Pozsgásra sminkeli a haldoklót, esztétikai harcot hirdet a tünetek ellen.
Ilyen az a kormányrendelet is, amit Gyöngyöspatára "szabva" fogadtak el rohamtempóban, de pont ott nem oldja meg a problémát. Jovánovics Eszter, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) romaprogram-vezetője szerint az önjelölt polgárőrködésért kiszabható bírság a Véderő megjelenésére Gyöngyöspatán nem megoldás, ugyanis ők magánterületen akartak gyakorlatozni. Emiatt a rendőrség csak akkor léphet, ha a Véderő tagjai közterületre lépve követnek el szabálysértést, vagy pedig olyan tevékenységet folytatnak, ami magánterületen is annak minősül (elkövethetnek például csendháborítást vagy zaklatásnak minősülhet, ha a területen kívülre lőnek). Közterületen a közbiztonságra különösen veszélyes eszköz, például fokos vagy machete birtoklása szabálysértésnek számít a jövőben.
Épp ezért a bíróság akkor hibázott volna, ha asszisztál a pofozkodáshoz. Persze nekik is lenne dolguk: az igazságszolgáltatásnak kéne gyors, hatékony és jogilag megalapozott, de főleg kikényszeríthető ítéletekkel elejét vennie úgy a szélsőjobboldali agressziónak (jelen állás szerint 2006 őszén például jogszerű volt hónapokra csatatérré változtatni Budapestet), és a közrendet veszélyeztető bűnözésnek.
A hatalom pedig a pofonra emelt kezét használja másra. Fogja kézen a roma gyerekeket, és vezesse őket végig egy valódi esélyt adó oktatáson. Adjon pénzt és elismerést vele a magyar rendészetnek, hogy az tudja a dolgát végezni - ahelyett, hogy a tüntetésre készülő rendőrökről és tűzoltókról rángatja le vele az egyenruhát. Tegye a kezét a békés lakosság és a heccelő masírozók közé, ugyanis a pofozkodást megelőzően a töketlenség csimborasszóját mutatta be, amikor Pintér Sándor azt hazudta a nyilvánosságnak, hogy már haza is mentek a "polgárőrök".
Rengeteg dolog, mérhetetlenül sok feladat van, de ezek között még véletlenül sem szerepel a pofozkodás. Jogállamban olyat nem csinálunk, jogállamban olyat nem is kívánunk - vagy akkor mi is tartsuk oda rögtön a másik orcánkat is.
*
Oda ugyanis sokkal könnyebben, sokkal szívesebben helyezi el a pofonokat a Fidesz-kormány. Kocsis Máté, a parlament rendészeti bizottságának fideszes elnöke már meg is találta az igazi bűnbakokat parlamenti felszólalás során:
"Elítéljük az erőszakot, és az ország kárára történő haszonszerzést is. Arra kérjük az MSZP és az LMP politikusait, térjenek vissza az utcáról a parlament falai mögé. Kérjük az MSZP-t, és az LMP-t, hogy közösen dolgozzunk a problémák leküzdésén."
Vagyis nem a gárdistákat mozgató Jobbik, nem a rendészet és szociálpolitika csődjével megbirkózni képtelen Fidesz-kormány, nem is a tehetetlen és/vagy alkalmatlan kisebbségi vezetők - hanem a két másik ellenzéki párt a felelős.
Az ATV politikai elemző műsorának legutóbbi adásának vendégei voltak: Ceglédi Zoltán, publicista, politikai elemző, Republikon Intézet, Gerő András, történész Krekó Péter, politikai elemző, kutatásigazgató, Political Capital és Kern Tamás, szociológus, a Századvég munkatársa.
Témák:
A beszélgetés megtekinthető az ATV honlapján:
Érdemes lehet átnézni, hogy mi-minden következik a szép új alaptörvényből. Alábbiakban az alkotmány által okozott-okozható változásokat vesszük sorra.
Kapcsolódó hivatkozások:
Az Alkotmánybíróság alig lesz több, mint biodíszlet a törvényhozást és a jogalkalmazást (nem) ellenőrző testületek sorában. A költségvetési mutatószámokhoz kötött alkotmányosság gyakorlata lényegében kizárja, hogy a mindenkori kormány, illetve parlamenti többség akaratával dacolhassanak. Nyáron kezd el teljes pompájában tündökölni a médiatörvény, melynek végrehajtásához az új alaptörvény (is, hiszen pár hónapja már az előzőbe is beszúrták) biztosít rendeletalkotási jogkört Szalai Annamáriának.
Jövő januárban legalább 228 bírót kényszernyugdíjaznak. Hirtelen támad hatalmas rés az igazságszolgáltatás rendszerén - mely rendszer eddig sem a gördülékenységéről, gyorsaságáról volt híres. Főleg úgy, hogy az utolsó pillanatban az idősebb (vagy írjuk inkább: tapasztalt, sokat látott, nehezebben befolyásolható?) ügyészek is megkapták a selyemzsinórt.
Lesz egy jópofa, országszintű társasjáték, ahol Magyarország nevét kell keresni-vadászni. Mivel a Magyar Köztársaság megjelölés helyett Magyarország lettünk, ezért következő hónapokban egyre gyakrabban, a legkülönbözőbb helyeken fog felhangzani, hogy "basszus, itt még maradt egy Magyar Köztársaság!" - mert, ugye, ezeket mind cserélni kell, a legkisebb okmánykától a legnagyobb tábláig, programig, adatlapig, bélyegzőig. Alig pár milliárd, futja, jól állunk.
A következő országgyűlési választás után igény szerint a Költségvetési Tanács is munkába lendül, és tippelhetünk, hogy az addigra már kizárólag a Fidesz kebeléből származó tagok jóvá fogják-e hagyni a költségvetést, és ennek függvényében a szintén fideszes köztársasági elnöknek fel kell-e oszlatnia a Parlamentet - ha, tegyük fel, már nem a Fidesz kormányoz.
És akkor még nem beszéltünk ombudsmanról, melegekről, kisegyházakról, szó sem esett a nemzetközi blamáról, a határon túli magyarok lebegtetett szavazati jogáról - csak ami biztos, ami tutira lesz.
Csak arról, amit biztosan elért a Fidesz az új alaptörvénnyel.
Csúnya érzés lehet, mikor sokadjára derül ki, hogy az ember csak egy placebo, a pártja csak egy fényesre vikszelt kereszt a narancssüvegen. Újabb bizonyítékot kaptunk arra, hogy olyan párt, hogy KDNP, nincs is.
A legújabb hír szerint ugyanis nem támogatja a Fidesz-frakció a KDNP szabad vasárnapról szóló törvényjavaslatát. A Magyar Nemzet pénteki száma úgy tudja: a nagyobbik kormánypárt azért utasítja el a javaslatot, mert a Nemzetgazdasági Minisztériumban készült háttértanulmány szerint a szabad vasárnap bevezetése munkahelyek tízezreit veszélyeztetné. A Magyar Hírlap a Fidesz egy magas rangú, neve elhallgatását kérő képviselőjére hivatkozva azt írta: a tanulmány szerint a javaslattal versenyképességi problémák is vannak. Az unióban sem kizárt ugyanis a vasárnapi munkavégzés, az EU-n kívül pedig fel sem vetődik a kérdés, így ha Magyarországon bevezetik annak tilalmát, akkor bizonyos gazdasági szereplők versenyhátrányba kerülnek.
A Magyar Hírlap információi szerint a KDNP az ellenzéki pártoktól remél támogatást a javaslat parlamenti elfogadásához (van olyan lesújtó véleményünk az ellenzék pártjairól, legyen az a tarsolylemezes-turulboltos, a plázabetiltós, vagy a tehetetlen, hogy el tudjunk képzelni az ügyben átszavazókat).
És ez már a sokadik bukta. A kormányzati gyakorlat azt mutatja, hogy Semjén Zsolt pártja továbbra sem több, mint pofozózsák, hivatkozási alap, sőt bűnbak, ha a Fidesznek valamiféle nyilvános viszonyítási alapra van szüksége. Lehet itt próbálkozni, de még az a csekélyke kereszténydemokrata program is úgy került a süllyesztőbe, mintha nem is az egyik kormánypárt (kacc-kacc), hanem egy esélytelen ellenzéki alakulat győzködni róla Orbán Viktort.
Erről szól Hoffmann Rózsa legfrissebb megszégyenítése is - érezve a növekvő, diákoktól a szülőkön át a tanárokig és intézményvezetőkig sorjázó ellenállást, Orbán Viktor szépen elviteti a balhét a KDNP-s államtitkárral a kudarcos felsőoktatási reformfolyamat miatt. Ugyanígy nem lesz semmi a gyerekek után járó plusz szavazati jogból, és nem tiltják be az abortuszt sem, hiába követelt hasonlókat Semjén pártja.
A KDNP elmúlt évtizedének alig kétórányi időszaka mutatta egy önálló párt képét: az az interjú, és a visszakozás között eltelt időtartam, amíg úgy nézett ki, hogy Harrach Péter ellenáll a Fidesz Alkotmánybíróságot korlátozó terveinek. A kereszténydemokrata frakcióvezető azt nyilatkozta az ATV-ben, hogy a Fidesz velük nem egyeztette a módosítást, és ezért nem is biztos,hogy megszavazzák. Kis idő elteltével azonban már jött is a helyesbítés, de hogy de, mégis...
A bírák kötelező nyugdíjazása kapcsán már gyorsabb volt a menetrend: egy kisebb riszálás után már be is álltak a fideszes álláspont mögé - holott épp a KDNP az a párt, ahol a leginkább profilazonos lett volna "nagy tudású, tisztességben megőszült bírák" megvédése. De nem, itt pártokon átnyúló frakciófegyelem van.
A legtöbb eséllyel még a vasárnapi boltbezárás kecsegtetett - a KDNP egyik legrégebbi javaslata, külön chartát, külön honlapot hoztak létre az ügyért, ez volt az utolsó hivatkozás, az utolsó mentsvár a kis párt számára, hogy az önállóság, a sikeres kezdeményezés példáját mutassa.
De nem, a KDNP-nek a Fidesz nélkül már semmi sem szabad - még a vasárnap sem.
*
Tegyük hozzá: a minisztériumi háttértanulmánynak igaza van. a növekvő munkanélküliség, a tüdőlövéses gazdaság időszakában pózból, politikai számításból, kommunikációs megfontolásokból tízezrek munkahelyét és a GDP szabad szemmel látható részét leírni igazi ostobaság lenne. A Fidesz taktikája szerencsére a tekintetben is sikeres, hogy a legbutább KDNP-s javaslatokat végzi ki - a kereszténydemokraták tragédiája pedig az, hogy szinte a teljes öndefiníciójuk épp e legbutább ötletekre épül.
Az ATV politikai elemző műsorában Ceglédi Zoltán (Republikon Intézet), Filippov Gábor (Magyar Progresszív Intézet), Kumin Ferenc (Századvég Alapítvány) és Lakner Zoltán (politológus, egyetemi oktató) az alábbi témákat beszélték meg:
Sikernek tekinthető, hogy a választópolgároknak csupán 11%-a küldte vissza
az alkotmányozással kapcsolatos kérdőívet?
MSZP-s alkotmánytervezetnek tekinthető-e egy minisztériumi munkaanyag?
Valóban sikeresen vívta meg konfliktusait Magyarország az elmúlt hónapokban?
A műsor felvétele megtekinthető az ATV honlapján: első rész,második rész
Gondolkodtak már azon, hogy milyen kár volt egy hosszú cikket elejétől a végéig elolvasni, hisz a lényeg két mondat a harmadik bekezdésben? Érezték már úgy, hogy fölösleges az a kacskaringó, amivel Szent István és Hunyadi Mátyás felé fordul az újságíró, mielőtt szembedicséri Orbán Viktort? Volt már olyan, hogy elbambultak, és hirtelen épp nem tudták, kiket kell utálni, és melyik a mi komcsink, aki jó komcsi? Önök is belájkolták Szaniszló Ferencet a Facebookon? Őszintén hiszik, hogy Széles Gábor nem úgy milliárdos?
Nem kell tovább sötétségben, kínzó kételyek közt vergődniük! Itt a Republikon Koncentrátum!
Összefoglaljuk a lényeget, kiemeljük a fontos dolgokat - most a Magyar Hírlap mai számában megjelent publicisztikából (Szentesi Zöldi László: Ahogy lehet) emeltük át azt és csak azt, amit tudni érdemes. Mindjárt látni fogják, ezzel mi is "a magyarság első számú életparancsát teljesítjük". Tényleg.
Idézetek következnek.
"Orbán Viktorról már leírtuk a Magyar Hírlapban, hogy államférfinak tartjuk. Volt egy kis háborgás abból az írásból, fintorogtak, akik a saját politikai táborukban példaképek híján vannak, de mit tehetünk, ez az igazság. Leírjuk újra, hogy Orbán Viktorban látjuk Széchenyi, Deák, Tisza, Bethlen, Teleki konzervatív reformrendszerének folytatóját."
"2011-ben a Fidesz–KDNP képviseli leghitelesebben a magyar történelmi hagyományokat, bennük van a legtöbb jóakarat és tudás a változtatásokhoz. Ők garantálják a rendet és biztonságot egy olyan országban, amely a törvényes rend felbomlásával menetrendszerűen hullott demagóg gazemberek karjaiba."
"A magyarság első számú életparancsa ma is az, hogy őrizze a belső békét, és bármilyen nehéz is, feltétlenül higgyen az állam erejében."
"Aki egy esztendő után csalódott a lehetséges mezőben nagyon is jól cselekvő Orbán-kormányban, gondolja végig még egyszer a bethleni igazságot, és vizsgálja meg a maga lelkiismeretét: nem elhamarkodottan ítél-e?"
Az ATV Start vendége volt Ceglédi Zoltán (Republikon Intézet) és Balogh Ákos Gergely (mandiner.hu) - a beszélgetés apropóját a Brüsszelbe küldött, hibás alkotmányfordítás adta.
A műsor felvétele megtekinthető az ATV honlapján.
